Színház, Balett / Tánc

A kutatási terület a párkapcsolat, a közösségi viszonyok és az egyén saját története ezekben a nagyon is hétköznapi, mégsem általános rámákban, ahol a drámák már mind megtörténtek, ahol nincs semmi, amit más ne élt volna meg, mégis, a történés pillanatában olyan újszerű és felfoghatatlan minden pillanat.

P.I. Tchaikovsky mesebalettje apró közönségre szabva

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt egy interaktív, élőzenés gyermekelőadásra.

A BoDoBo Művészetért Egyesület szervezésében egy olyan örök klasszikus mesebalett főbb momentumai elevenednek meg a közönség előtt, amely életrehívása óta immáron több mint130 éve birtokolja a nagyközönség figyelmét évről évre. Az általunk színpadra állított előadás megformálásának legfontosabb szempontja a gyermekközeliség volt. Ennek fényében mind a terjedelem (45 perc), mind pedig a megjelenített színpadi jelenetek apró közönségre szabottak.
Az előadás interaktív, tehát a közönségben helyet foglaló gyermekek és szüleik is szerves részeivé válnak a színpadi történéseknek (ajánlott a "pörgős szoknya" viselete a csemetéknek).
A zenei oldal ütőhangszereken és zongorán (utóbbi négykezes formában) csendül fel, míg a színpadi történéseket két kiváló balettművész kelti életre.
P.I. Tchaikovsky eme remek műve a karácsonyi időszak csodája mellett, egy fantasztikusan színes álomvilágba repít el minket, amelynek csodás, változatos zenei és színpadi karakterei valóban örök élménnyel gazdagítják a gyermeki lelket.
Jöjjenek! Töltsünk el együtt egy mesebeli délelőttöt!
Ajánlott életkor: 4 éves kortól

Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző.

Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a láthatára, a lentet a fent leváltja. Aztán újra ringat a hinta, fel – le – fel -le, ahogy egykor anya karja. Félelmek és szorongások huss eltűnnek, elrepülnek. A tündérhinták táncosokkal nagyon egy húron pendülnek.

A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.

Nem a verseket akarom eltáncolni, és nem a versek világát egymás után fűzni,hanem azt szeretném megmutatni, hogy a 21. században nekem mit üzen Pilinszky szellemisége. Ehhez ezt a Pilinszky matériát kell átengednünk magunkon.

Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét.

A parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.

A nagy sikerrel bemutatott Rumini című előadásunk után ezúttal is Berg Judit egyik ikonikussá vált kalandregénye elevenedik meg, hogy izgalmas utazásra hívja a gyerekeket. Ezúttal a sok kötetet számláló Lengemesék sorozatból az egyik legérdekesebbet állítottuk színpadra, mely cselekvő szereplővé teszi fiatal közönségünket. Ők szövik majd ugyanis a mese fonalát.

A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.

Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.

Vajon sikerül-e új barátjának, a Csillagszemű Bogárkának még időben újra összeraknia a varázsvirágot, hogy Szivárványos meggyógyuljon és a szürkebogarak ismét visszabújjanak a föld alá?

„Az embernek van jó barátja, jó ismerőse, azt meghívja, bánatát, gondjait kicsukja az ajtón erre a kis időre, borát csapra üti, hadd folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon; úgyis rövid a farsang, úgyis hosszú a böjt, mért ne vigadnánk, amikor lehet?”

A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket.

Sir Kenneth MacMillan / Jules Massenet / Martin Yates
MANON
Balett három felvonásban

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartóalkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.

Marius Petipa – Mirzoyan Albert / Ludwig Minkus
A BAJADÉR
Klasszikus balett három felvonásban