Bár Verdi megkomponálta a maga részét, a Libera me tételt, a terv végül
nem valósult meg. Amikor kiderült, hogy a Dies irae tételre nem akad
vállalkozó, Verdi annak a vázlataiba is belefogott, két évvel később
pedig egy barátja javaslatára a többi tételnek is nekilátott. A mű
megírására 1873-ban újabb szomorú alkalmat adott Verdi jó barátjának,
Alessandro Manzoninak, az itáliai irodalom Risorgimento korszaka nagy
alakjának a halála. A Requiem végül hatalmas sikert aratva 1874. május
22-én hangzott el először a milánói Szent Márk-székesegyházban.
Az est különlegessége, hogy a jelentős nemzetközi reputációval
rendelkező szimfonikus zenekarral fellépő kiváló szólisták mellett a
Verdi-muzsika minden értelemben anyanyelvi tolmácsolói érkeznek
Budapestre. A csaknem fél évezredes hagyományokkal rendelkező Római
Opera a „szomszédos”, nem kevésbé patinás Accademia di Santa Cecilia
kiváló iskolájából érkező énekeseket is foglalkoztató énekkara a
koncertpódiumon éppoly sikeres, mint az operaszínpadon. A
vendégkarmester, a toszkán születésű Roberto Gabbiani első jelentős,
kórusvezetésre irányuló felkérését Riccardo Mutitól kapta a firenzei
Maggio Musicale 1974-es rendezvényein, majd sorra érkeztek a
rangosabbnál rangosabb megbízások. 2010 óta a Római Opera Kórusának
vezető karnagya, s ebben a minőségében a novembertől júniusig tartó
operai évad mintegy negyven előadása mellett számos hangversenyen is
közreműködik együttesével.
Közreműködik: a Római Operaház Kórusa
Vezényel: Roberto Gabbiani
