Trenk, avagy a vad báró
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős – amolyan betyár-féle – gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak.
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős – amolyan betyár-féle – gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. március 26. péntek, 19:00
A HORVÁT KULTÚRA HÓNAPJA
Tahir Mujičič-Boris Senker-Nino Škrabe: TRENK, avagy a vad báró
népszínmű
A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős – amolyan betyár-féle – gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak.
A bécsi kamarilla hivatalos jegyzetei szerint vadsága hősiesség, kegyetlensége a félelmet nem ismerő, legyőzhetetlen lovagé, mitikus méretűre duzzasztott alakja után úri hölgyek százai – köztük a fehér májú férfifaló (ez is legenda csak, amelynek nem sok köze van a valósághoz) Mária Terézia királynő is – sóhajtozik.
Mi hát az igazság, ki volt Trenk báró, és ki követte el véres tetteit, szerelmi kalandjai hogyan zajlottak le? Erre próbál választ adni Tahir Mujičič ellenállhatatlanul mulatságos, zenés darabjában.
SZEREPOSZTÁS:
TRENK, Franjo, a vad báró - PINDROCH CSABA
POSLUŠNY, Pavao pandúr - a báró tisztiszolgája - CSOMÓS LAJOS
MÁRIA TERÉZIA, Habsburg császárné és királynő - KARA TÜNDE
KÖNIGSECK, Lujo kancellár - a cárnő bizalmasa és alkalmanként szerelmese - BARTUS GYULA
PERADOVIĆ, a libapásztor Marica - LISZI MELINDA
MLINARIĆ, Kata - Sime molnár lánya - FEHÉR TÍMEA
UGOSTIĆ, Manda asszony - Grga kocsmárosnak felesége - CSEH ADRIENN
KRIVOKLETIĆ, Genovéva asszony,Krivokletić Luka úr özvegye - NAGY ERIKA
NÁDRÁZSI, Ilonka grófkisasszony, Nádrázsi Zoltán gróf húga - NÉMETH ANNA
KLEINBÜRGER, a nagyságos Hildegarda asszony - FARAGÓ EDIT
KOSTREŠ, Vidoje, a rablóvezér - HODU JÓZSEF
PAVUNOVIĆ, Pantelie, a dezertált pandúr - NAGY RÓBERT
GLAVOSEK, Arsenie, a bakó - požegai hóhér - TEGE ANTAL
CRNOHALJIĆ, Ignatie atya - ÁCS TIBOR
PROBURAZOVIĆ, Eustahije, a dragonyos - VADÁSZ GÁBOR
továbbá:
Üveges Réka, Urbancsok Balázs szh., a Színitanház III. évfolyamos színész hallgatói, valamint a táncos hallgatók
színpadra alkalmazta: Turóczy Katalin
Súgó: Kiss Kata
Ügyelő:Simon József
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező-asszisztens: Litauszki Ágnes szh.
Jelmeztervező-asszisztens:Csiffáry Zsuzsanna szh.
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Zeneszerző: Gera Gábor
zenészek: Téglás Ferenc, Pribojszki Ferenc, Barbócz Sándor
Rendezőasszisztens: Bányai Ágota
Rendező: SOÓS PÉTER
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!