Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, May 05 2026 2:00PM
Szálinger Balázs: A csillagszemű juhász
népmese
Bemutató: 2026. Február 20.
Az azonos című magyar népmese alapján írta: Szálinger Balázs
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy király. Ez a király hozott egyszer egy törvényt: ha bármikor tüsszentett, az egész országnak azt kellett mondania, „adj' isten egészségére!”. Aki nem mondta, az halál fia volt. Nem is akadt senki az országában, aki ne tartotta volna be a törvényt, kivéve egy valakit: egy csillagszemű juhászt. A király emberei rögtön el is fogták, vitték a király színe elé, és jelentették, hogy nem akarja mondani, hogy „adj' isten egészségére!”. Megharagudott a király és azt parancsolta a juhásznak, hogy mondja ki ő is a jókívánságot, de az csak nem állt kötélnek. „Nem mondom – mondta –, amíg király uram a lányát hozzám nem adja feleségül.” No, több se kellett a királynak! Nem hagyta annyiban ezt a pimaszságot…
Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára. A „tedd ezt, tedd azt”-ra a felnőttek indoka legtöbbször csupán annyi, hogy: „mert én azt mondtam”. Ugyanígy a mesebeli király is csak saját hatalmi pozícióját tudja felhozni válaszul a csillagszemű juhász jogos kérdésére: miért is kellene rögtön haptákba állni, ha az uralkodó tüsszent? Mire jó ez a törvény? Miért ne lehetne megváltoztatni?
Szereposztás
Király – Szívós László
Királyné – Csorba Kata
Csillagszemű – László Gáspár
Királylány – Ács Petra
Kancellár – Molnár Erika
Százados – Mészáros Ágoston m.v., Gábor Zalán m.v.
I. Darabont – Balog József m.v.
II. Darabont – Nagyhegyesi Zoltán m.v.
Gyufaáruslány – Hőbe Barbara
Grófnő – Kanalovics Fanni
Paraszt – Fülöp Ádám
Ingatlankereskedő – Horváth Bence Márton
Közreműködők
a Szegedi Nemzeti Színház tánckara.
Alkotók
Díszlettervező – Árvai György
Báb- és jelmeztervező – Szűcs Edit
Zeneszerző – Borlai Gergő
Koreográfus – Ladányi Andrea
Koreográfus-asszisztens – Opavszki Máté
Súgó – Szabó Ágnes
Ügyelő – Nagy-Hajdu Szilvia
Rendezőasszisztens – Varga Mónika
Rendező – Markó Róbert
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán…
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
