Jókai Mór 74 éves korában, 1899. szeptember 16-án Budapest Székesfőváros V–VI. kerületi anyakönyvi hivatalának Gyár utcai épületében feleségül vette „a korban hozzá illő”, 20 éves zsidó színésznőt, Grosz Bellát. więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Piątek, 20 Czerwca 2025 18:00
Az író titokban akarta tartani házasságkötését és vejének, Feszty Árpádnak, a nászútra való elutazása után cselédje útján kézbesítendő levélben kívánta csak tájékoztatni döntéséről még a legközelebbi családtagjait is. A nősülési szándékairól szóló pletykák azonban már a Grosz Bellával közös balatonfüredi nyaralás után nyilvánosságot kaptak némely újságcikkekben, amelyeket ekkor még eléggé agresszívan cáfoltak, és végül cselédje is szólt Feszty Árpádnak a tervezett házasságkötés és elutazás előtt néhány nappal.
A családtagok rögtön aktivizálódtak a házasság megakadályozása érdekében, amelyben olyan közéleti személyiségek is komoly szerepet vállaltak, mint Hegedűs Sándor, kereskedelmi miniszter, az író unokahúgának férje, valamint Dárday Sándor, az Állami Számvevőszék alelnöke. A házasság megakadályozásának hatékony eszközeként az is felmerült, hogy Jókai Mórt elmebeteggé nyilvánítják és gondnokság alá helyeztetik, így téve őt jogi értelemben cselekvő- és házasságképtelenné, de végül is csak Dárday Sándort bízták meg azzal, hogy szerkesszen meg és állítson össze egy memorandumot Jókai házasságkötésének körülményeiről és az azt megelőző napok eseményeiről.
Felmerül az a fontos kérdés, hogy rekonstruálható-e utólag, hogy mi volt a családtagok szándéka ezzel a memorandummal? Megállapítható-e 126 év távolából, hogy Jókai pusztán egy szerelem bolondjává válva határozta el magát a másodszori nősülésre 1899 nyarán és őszén, vagy csakugyan az időskori író hanyatlóban lévő mentális állapotát használta ki az epreskerti művésztelep, a Jókai és Feszty család szűkebb pátriája közelében, de egy térbeli-társadalmi választóvonal másik oldalán, a Szondy utca környéki külső-terézvárosi slum-ban élő Grosz Bella a Jókai révén elérhető felsőosztályi jólétre és társadalmi felemelkedésre vágyva?
A képről:
A budapesti Jókai-szobor felavatása 1921-ben. Az ünnepségen részt vettek: Horthy, József fõherceg, Hegedűs Lóránt, Sipőcz Jenő, Jókai özvegye, rokonai. Az avatóbeszédet Berzeviczy Albert, a szoborbizottság elnöke mondta.
A hegyek között, egy eldugott alpesi szállodában eseménydúsan telnek a napok. Bár mindenki pihenni jött, de senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik.
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha…
Dumaszínház est
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
