A Spartacus a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén: az aréna porában emberek álltak egymással szemben s nemcsak egymással, hanem a Világgal, a Hatalommal és a Sorssal szemben is.
A történet a Római Birodalom fénykorában játszódik, ahol Spartacust, a szabad trák harcost, balsorsa a gladiátor rabszolgák kíméletlen világába sodorja. A porond véres csatái nemcsak testi erejét, hanem szellemi tartását is próbára teszik. Az arénák zúgó tapsvihara mögött elhallgattathatatlanul ott morajlik a kiszolgáltatottak láncainak csörgése – és Spartacus szívében egyre erősebb lesz a vágy az igazságra és a szabadságra.
Az ókor egyik legismertebb történelmi személyiségének emléke nem múlt el nyomtalanul. Neve mindmáig felidézi a kegyetlen, kilátástalan sorsukba bele nem törődő, lázongó rabszolgák történetét. A Kecskemét City Balett a táncszínházi előadásban monumentális erővel bontja ki ezt a szabadságért folytatott harcot: a gladiátorok hősies bajtársiassága, a rabszolgák feléledő majd semmibe vesző reménye, a hatalom féktelen kegyetlensége és a szerelem mindent elsöprő ereje mind életre kel a színpadon. Spartacus és szerelme, Flavia, a szabadság és az emberi méltóság utáni elemi vágy szimbólumaivá váltak az elmúlt évtizedek során a történet számtalan irodalmi, filmes és színházi feldolgozásának köszönhetően.
A szenvedéllyel teli koreográfia dinamikus és erőteljes jelenetekben mesél a test és a lélek küzdelméről. A zene ellenállhatatlan lüktetése és a táncosok magával ragadó mozdulatai egyszerre idézik meg az ókori világ dicsőségét és kegyetlenségét, s legfőképpen az emberi szellem örök álmát: a Szabadság iránti múlhatatlan vágyat.
Spartacus: Pavleszek László
Flavia, Idea: Nagy Nikolett
Crassus: Szigethy Norbert
Aegina: Gömöri Lara
Maximus: Rónai András
Batiatus: Földesi Milán
Vadállat: Varga Lotti
rabszolgák, gladiátorok, hetérák, rómaiak, légiósok:
Divinec Márk, Földesi Milán, Gáspár Sámuel, Gömöri Lara, Hoffmann Luca, Rónai András, Rozsovits Johanna, Szatmári Márk, Szigethy Norbert,
Varga Lotti, Weisz Tícia Szonja
Zeneszerző: Nagysolymosi Gábor
Díszlet- és jelmeztervező: Antal Csaba
Fénytervező: Pető József
Konzultáns: Szabó Tamás
Mozgásasszisztens: Rónai Attila
Ügyelő: Stolz Dávid
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Koreográfus-asszisztens, társkoreográfus: Nagy Nikolett
Rendező-koreográfus: Barta Dóra
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…
Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak?
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
