A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 28. Marts 2024 19:30
LES DEUX STABATS
Műsor:
GIOVANNI BATTISTA PERGOLESI: Stabat Mater, 1736
Bécsi verzió: Eybler, Seyfried és Nicolai átirata
***
JOSEPH HAYDN: Stabat Mater, 1767, Hob. XXa:1
Baráth Emőke - szoprán
Nagy Bernadett - alt
Komáromi Márton - tenor
Nikolay Borchev - bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Givanni Battista Pergolesi 1736-ban 26 évesen, alig néhány héttel korai halála előtt fejezte be Stabat Mater-ét, mely az egész 18. század egyik legfontosabb egyházi zeneműve lett. Népszerűségét jelzi az a számtalan átdolgozás, melyet más szerzők sora (köztük 1745 körül Johann Sebastian Bach is) a kompozícióból készített. Az 1790-es években, Bécsben Mozart volt tanítványa, Joseph von Eybler négyszólamúvá – azaz négy énekes szólistára és négyszólamú kórusra – írta át az eredetileg csupán szoprán- és altszólóra és vonósokra írott partitúrát, egyben jelentősen megnövelte a közreműködő zenekar létszámát: a hangszerelésen további változtatásokat végzett Ignaz Ritter von Seyfried, és néhány évtizeddel később Otto Nicolai is. Így született meg az a rendkívüli változat, mely ma esti előadásunkban Magyarországon másodszor hallható.
Joseph Haydn valamikor az 1750-es években, feltehetőleg Bécsben ismerte meg Pergolesi Stabat Mater-ét, mely egész életére óriási hatást gyakorolt: nemcsak a vokális, hanem a szimfonikus Haydn-életmű szinte minden f-moll hangnemű pillanatában kimutatható a Pergolesi-partitúrából nyert inspiráció. Amikor 1767-ben megírta saját Stabat Mater-ét, elsősorban Pergolesi műve szolgált számára mintául: e Haydn-opusról Johann Adolph Hasse is méltató levelet írt, melyre Haydn egész további életében nagyon büszke volt. Ugyanakkor a Stabat Mater – elsősorban párizsi előadásai által – egyike volt Haydn azon kompozícióinak, amelyek megalapozták szerzőjük európai hírnevét.
Koncertünk a „Les deux Stabats” („A két Stabat”) címet viseli: az 1780-as években így hirdették azokat a párizsi templomi hangversenyeket, melyeken Pergolesi és Haydn Stabat Mater-ei egymás után, egy este voltak hallhatóak. E koncertek korabeli népszerűsége egészen rendkívüli volt, s bár a rendezők mindent megtettek, hogy további olyan „kortárs” Stabat Mater-eket találjanak, melyek e műsorba beilleszthetőek, egyedül Haydn műve volt képes tartósan megőrizni népszerűségét a nála 41 évvel korábban született, zseniális Pergolesi-opus mellett. Mai műsorunkkal a Forradalom előtti utolsó évtized e párizsi koncertjeinek emlékét és hangulatát kívánjuk felidézni itt, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló kettős produkció kiváló szólistagárdája: Baráth Emőke - szoprán, Nagy Bernadett - alt, Komáromi Márton - tenor és a belarusz bariton Nikolay Borchev.
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.
musical Szöveg: TIM RICE Zene: ANDREW LLOYD WEBBER Hangszerelte: DAVID CULLEN Fordította: Bárány Ferenc
Az ország legnépszerűbb fantáziafalujának lakói most dalra fakadnak! A Mi Kis Falunk hősei, ahogyan még soha nem látta együtt őket. A színpadon Pajkaszeg lakói, akik megmutatják, hogy a képernyőn kívül sincs jobb náluk! Falunap a fővárosban, Pajkaszeg a színpadon!
Dumaszínház est
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
