Podujatie


Koppélia
18

Koppélia

Kardos Tünde – Krámer György: KOPPÉLIA
Csel-mesejáték
Rendező: KRÁMER GYÖRGY

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: sobota, 21. máj 2016, 11:00

A Coppélia egy klasszikus, vidám balettdarab, amely a szerelmet, a féltékenységet és a haragot is szemlélteti a nézőkkel. Mindezt egy mókás történet keretében, amely derűt csal a nézők arcára.

„Egy baba, aki felzaklatja a kisváros életét”

KRÁMER GYÖRGY óvodásoknak szóló felfogásában nyilván inkább utóbbira – az embereket ének- és tánctudásával megtévesztő, felhúzható játék baba csínytevéseire – terelődik a hangsúly, a szerelemből csak annyit felmutatva, amennyit az „első párkapcsolatukat” élő, copfhúzogatós kicsik még megérthetnek.

Bábuk, harangok és szerelmesek

 

Az ovisok pár perc után pisszenés nélkül, szájtátva bámulták a csodát, amely a MŰvész Stúdióban eléjük tárult. Azt a csodát, amelyet a Koppélia alkotói varázsoltak eléjük.

A Móricz Zsigmond Színház legkisebbeknek szóló darabjai között az elmúlt években mindig különös csemegét jelentettek a Krámer György koreografálta játékok. A Péter és a farkas, a Hattyúcskák tava és a Seherezádé után most – Kardos Tündével ismét közösen jegyzetten – a Koppélia került színre.

Az „elkülönböződés”

A szerzőpáros Delibes Coppélia című, három felvonásos balettje nyomán alkotott új táncjátékot. A darab a francia komponista 1870-ben keletkezett munkájának nem egyszerű kivonatolása, hanem új minőség: a „magyaros”, K-betűvel írott cím a Delibes-műtől történő „elkülönböződés” jegyében áll a színlapon. Merthogy Kardos Tünde szövege felhasználja az eredeti néhány elemét, azonban főszereplővé E.T.A. Hoffmannt, a balett története alapját képező mese (A homokember) íróját teszi meg. Így lesz a német romantika regényes alakja, a legendás zenész, zenekritikus, karmester, karikaturista, író, jogász, festő Hoffmann a nyíregyházi előadás (egyik) főhőse. A Koppélia cselekménye végül az ő és felesége, Misa egymásra találásának kalandjait beszéli el, miközben a szereplők mondatainak intertextusai – a felnőtt nézők kedvéért – Shakespeare-t, Kosztolányit, Tolkient egyaránt beemelik a dialógusokba.

A lélek ereje

A rendező Krámer György (továbbá a látványtervező Varjas Zsófi) a szövegkönyvhöz nemcsak ötletes-dinamikus koreográfiát valamint mesés keretet biztosít, hanem az eget a földdel összekötni akaró harangöntő, később híres színházcsináló Hoffmann művészi teremtő akarata tükörharang-darabjaival – annak gondolati – távlatot is kölcsönöz. A gyerekek, persze, a kegyetlen (mert egy homokszem miatt aludni képtelen) Koppéliusz s az általa kifaragott, majd életre keltett bábu, Koppélia históriáját látják, s a lélek ereje által megváltott világ harmóniáját ünneplik. Krámer úgy szól hozzájuk, hogy megérezzék: a szeretet megszelídíti a gonoszt és boldoggá teszi az arra érdemeseket. 

Megindítóan szép

A Koppélia megindítóan szép előadás. Fellinger Domonkos és Kuthy Patrícia kifejezően formálja meg benne Hoffmannt és Misát, Lakatos Máté pedig megkapó energiával állítja elénk az istenülni vágyó, ellenben álnok Koppéliuszt. Vámosi Judit, Vámosi Máté, Dubrovka Tamara, Márföldi Bea s Kertész Zsolt (Berki Armand zenei közreműködésével) expresszíven táncolják el az író (az alkotó) és teremtménye(i) filozófiai mélységgel is rendelkező történetét.

Karádi Zsolt    

Tipy


Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja…

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…

Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00

položka/y v košíku

celkom:


Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.