Aki az igazit keresi……
Márai Sándor születésének százhuszonötödik évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy kedvünkre
válogathassunk az író gazdag irodalmi hagyatékából.
E válogatás fő motívumaként az alkotó hivatástudata, hitvallása kerül előtérbe. A felhasznált
naplórészletekben Márai Sándor erkölcsi és művészi mércét állít fel, amely szerint a kompromisszum
méltatlan a szépírói küldetéshez. „Magyar vagy, európai vagy és író vagy; egyetlen osztályt sem
szolgálhatsz, mert az emberek ügyét kell szolgálnod. Egyetlen osztály van csak, melynek szószólója lehetsz, a szenvedők osztálya, egyetlen párt, melynek szolgálatára jogod van felesküdni, az értelem és a részvét pártja.”
,,Írónak születtem” – vallja Márai, író, aki felelős az emberek lelkéért. De őt folytonos menekülési vágy
hajtja. Menekül a számára kijelölt mesterség elől, menekül a házasságaiból, kalandokba keveredik és
azokból is kimenekül, számára az állandó otthontalanság már-már természetes állapotnak tűnik. Szerinte,
az alkotói és magánéleti magány alapfeltétele a művészi kiteljesedésnek. Áldozat nélkül nincs feladat. „Az
embert csak akkor tudom megalkotni ha távol maradok az emberektől…ez a magány nem gőg, hanem a
végső, az utolsó alázat” - írja naplójában.
Bár szakít az újságírással, Márai nyíltan kiáll a II. világháború ellen, és vázolja annak minden szörnyűségét.
Keményen ítélkezik a háborús bűnösök felett: „Nevelni akartunk, s a fütyköst vígan és röhögve vágták a
nevelők fejébe... ezeket minden eszközzel kényszeríteni kell, hogy eltűnjenek a világból...”, de ugyanakkor mélységesen humánus is: „Nem kell bosszú és megtorlás. A törvény előtti személyes számonkérés éppen elég…”.
Az igazi keresése, az író számára nem illuzórikus művészi póz, hanem életvitelének mindennapi gyakorlata.
A tökéletességre, az igazi elérésére törekedett társadalmi kapcsolataiban, írói hivatásában, magánéletében és vallotta szilárd meggyőződéssel: „mindig él(létezik) valahol az igazi”.
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről.…
Dumaszínház est
Drámairodalmunk egyik alapműve Vörösmarty műve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
