Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr („Linzi”) szimfónia, K. 425
Arthur Honegger: Kamarakoncert fuvolára, angolkürtre és vonósokra
Robert Schumann: 1. (B-dúr, „Tavaszi”) szimfónia, Op. 38
Karmester: Victor Aviat
Közreműködők:
Sebők Erika, fuvola
Clément Noël, angolkürt
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 15. April 2017 19:45
FIÚK (Fischer Iván Új Karmestereket mutat be) című sorozatunk következő részében a Fesztiválzenekarhoz oboaművészként és karmesterasszisztensként egyaránt kötődő Victor Aviat vezényli együttesünket. Hangversenyének szólistái a Végh Sándor Verseny győztesei, Sebők Erika és Clément Noël. A koncert színes programja, benne egy bécsi klasszikus és egy romantikus szimfóniával, illetve a 20. század derekán íródott kamarakoncerttel ideális lehetőség egy fiatal dirigensnek, hogy művészetének több oldalát is megmutassa a közönségnek.
Mozart „Linzi” szimfóniájának keletkezéséről magától a komponistától értesülünk: 1783-ban felesége, Constanze társaságában Salzburgba utazott, hogy kiengesztelje apját, aki nem nézte jó szemmel házasságukat. Bécsbe hazatérőben megálltak Linzben, ahol a zeneszerető Thun grófi család vendégszeretetét élvezték. Ez alkalomból Mozart hangversenyt adott, ám mivel nem volt nála erre alkalmas szimfónia, „sebtében” komponált egyet. Derűjével, a fények és árnyékok játékos kontrasztjával, megható szerenádmuzsikájával, elragadó humorú menüettjével és fergeteges zárótételével a mű előkelő helyet vívott ki magának a zenekari repertoárban.
Az akkor már nagybeteg Arthur Honegger kései, fuvolára és angolkürtre komponált kamarakoncertje 1948-ban keletkezett. Szőllősy András szerint a darabbal a szerző „leglírikusabb, legkiegyensúlyozottabb művét alkotta meg”. Magyar monográfusa kiemeli a két szólóhangszer meghitt párbeszédét az első tételben, a második tétel romantikus álmodozó hangját és a finálé kedves ötleteit.
Az 1. szimfónia Schumann-nak nem az első kísérlete a műfajban. Fiatalkori g-moll szimfóniája a maga idején nagy sikert aratott szülővárosában. Az 1. szimfóniát a mára már elfelejtett Adolf Böttger verssora inspirálta: „Im Tale geht der Frühling auf” (A völgyben éled a tavasz). Innen a darab címe, a „Tavaszi” szimfónia.
Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve. A magyarországi szegénylegények, zsellérek, napszámosok, cselédek százezrei hagyták el a hazát az itthoni gondok enyhítésére, a könnyebb jövő reményében.
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott…
A darabban Magyarország legnagyobb slágerei csendülnek fel koncertszerű hangzásban, a zenei szakma kiválóságaiból álló zenekar élő zenei kíséretével.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
