2
Falusi Mariann:Az Analfabéta
Agota Kristof: Az analfabéta
Önéletrajz dalban és mondatokban-Falusi Mariann előadásában
több
Jegyvásárlás
Agota Kristof: Az analfabéta
Önéletrajz dalban és mondatokban-Falusi Mariann előadásában
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 4. szombat, 18:00
Agota Kristof? Kristóf Ágota? Ágota? Kristóf? Hogyan történhet meg egy magyar íróval, hogy a nevét látva a magyar olvasó még a nemét illetően is bizonytalankodik? Hogyan történhet meg egy magyar íróval, hogy közé és a szövegei közé egy fordítót is be kell iktatnia a magyar olvasónak? Hát hol élünk? És mikor?
Itt élünk, ahol szoktunk, és most, meg tegnap, a 20. század második felében, amikor az apák börtönben ültek, a gyerekek internátusban éltek vagy túléltek. Amikor a forradalom után megnyílt a határ, szaladtak a boldogabb élet után. A menekülés azonban nem a letelepedéssel ér véget. Kristóf Ágota, aki négyévesen már olvasott, huszonegy évesen, Agota Kristofként megint analfabéta lett, aki nem ismer rá a francia szavakra. És ennek már soha nem lesz vége, hiába kezd el franciául írni, hiába lesz francia írónő, mindig ott a szótár az íróasztalán. Van e a szó végén? Van az o-n egy olyan kis háztető?
Ki lehet ezt bírni? Ha ír az ember, mindent ki lehet bírni. Talán ha énekel, akkor is.
A szerző 21 éves volt, amikor 1956 végén, a forradalom leverése után egy kisgyerekkel a karján a zöldhatáron keresztül elhagyta hazáját, végül Svájcban telepedett le. Második férjével és az új házasságából származó gyerekeivel már franciául beszélt.
Verseit magyarul írta, de történeteit, néhány kísérlettől eltekintve, franciául.
Ahhoz, hogy francia nyelvű író lehessen, újra kellett tanulnia az olvasást, mint egy analfabétának. Szimbolikus történetek a kötet írásai: eljutunk attól a stabil értékrendtől, hogy mindenki magyarul, tehát „érthető nyelven” beszél, addig, hogy a kivándorlónak, az alkotónak új nyelvet kell elsajátítania, mint egy tudatlannak, mint egy analfabétának, ahhoz, hogy létezni tudjon a világban.
A kényszerű menekülés, az önként vállalt száműzetés krónikája. Az analfabéta jelenleg is aktuális témákat feszeget, szól asszimiláció és a gyökértelenség problémaköréről; az identitás, az országhatárok, a nyelv, és a művészet kapcsolatáról. Részlet Petőcz András tanulmányából.
Támogató: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság.
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk. Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.
A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris…
Misztikum, szenvedély és sötét titkok a színpadon – érkezik a Rebecca musical!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
