Bach: D-dúr szvit BWV 1069
Bach: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
Csajkovszkij: Vonósszerenád
Balog József – zongora
Hangversenymester: Berán Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 18. december 2020, 19:00
A ma elhangzó D-dúr szvit (BWV 1069) autográf kézirata nem maradt fenn, keletkezésének idejéről csak annyi állítható biztosan, hogy 1731-ben elhangzott a Collegium Musicum valamelyik hangversenyén: a legkorábbi fennmaradt forrás egy 1731-es szólamanyag. A D-dúr szvitet (létezik egy másik is 1068-as számmal a Bach életműben) fényesebb zenekarra írta Bach, és jól elkülönül benne három hangszeres kórus, a trombiták az üstdobbal, a három oboa a fagottal, illetve a vonóskar. A Lully kezében megszilárdult francia nyitány az alábbi sémára épül: nagyszabású, ünnepélyes bevezetőt virgonc és virtuóz fúga követ. Ezt követik a hagyományos tánctételek: A gavotte eredetileg francia paraszttánc volt, s a 16. században vált kifinomultabbá, amikor udvari körökben is népszerű lett, karaktere mérsékelten élénk, a korabeli leírások szerint “olyan örömet fejez ki, amely sohasem veszíti el az önkontrollját”. A gavotte-hoz hasonlóan a bourrée is népi táncként kezdte a karrierjét, s hasonló utat járt be, amíg stilizált műzenévé vált, tempója valamivel gyorsabb, karaktere ugyancsak örömteli. A leghíresebb francia udvari tánc a menüett, amely kezdetben élénk tánc volt, lelassulásának az volt a konkrét oka, hogy az öregedő XIV. Lajos elrendelte: játsszák a menüetteket lassabban, mivel számára túl megerőltető volt a gyors tánc. A szvit a Résouissance (jelentése: vidám szórakozás) tétellel zárul, melynek karaktere pergő tűzijáték, ahol ismét trombiták, oboák, üstdob, vonósok és continuo szerepelnek. A tételben nem is Lully, hanem mintha Handel zenéje és pompázatos hangszerelése köszönne vissza kísérteties módon.
Bach A-dúr zongoraversenye – mely eredetileg csembalóra és vonószenekarra íródott – a szerző billentyűs versenyművei közül a negyedik. Keletkezését homály fedi, a zenetörténészek szerint a legvalószínűbb, hogy egy elveszett, másik hangszerre írt versenymű későbbi átdolgozása. Mai hangversenyünkön a szólót Balog József szólaltatja meg. Balog József generációjának egyik legtehetségesebb zongoristája, briliáns technikájával és érzékeny, mély zeneiségével kivívta a kritikusok elismerését és a közönség szeretetét, zenekarunk gyakori vendége. Mintegy ezer koncertet adott szólistaként és kamarazenészként a világ 3 kontinensének több mint 25 országában, zongoraművészi tevékenysége mellett a világ nagynevű intézményeiben tart mesterkurzusokat. A többszörös nemzetközi díjjal kitüntetett művész 2018-ban Liszt Ferenc-díjban részesült.
„Rettenetesen szeretem ezt a szerenádot…” írta a komponista nem sokkal a mű elkészülte után a kiadójának, s a közönség azonnal csatlakozott hozzá: már a nagy sikerű december 21-i, moszkvai bemutatón felismerte, hogy remekművet hall, s a Vonósszerenád azóta is Csajkovszkij egyik legnépszerűbb darabja. A mű a klasszikus, négytételes szimfóniák és vonósnégyesek formáját követi, a „scherzo” funkciójú keringővel a második helyen. A zeneszerző mindegyik tételnek külön címet adott. Az első tétel címe: „Darab szonatina-formában”. A fényes, tömör vonóshangzással megszólaló lassú bevezetés különös hangsúlyt kap a műben: visszatér a nyitótétel, illetve a finale végén is, mintegy keretbe foglalva a teljes kompozíciót. A lehelet könnyű, „tündértánc”-szerű melléktéma Csajkovszkij balettzenéinek rokona (egyes elemzői szerint a Vonósszerenád a szerző „negyedik balettje” – nem véletlenül született meg később erre a zenére Balanchine híres koreográfiája). Az artikuláció finomságaival ellenállhatatlanul táncossá tett, tüneményes „Walzer” tételt már az ősbemutatón meg kellett ismételni, s azóta is szinte önálló életet él. Az egyetlen, romantikusan szárnyaló témát feldolgozó harmadik tétel („Élégie”) új színt hoz a műbe: bevezetése mintha egy négysoros orosz népdalt idézne. A „Finale (tema russo)” címmel maga a szerző is hirdeti, hogy a finale alapanyaga immár valódi orosz népdal – nem is egy, hanem kettő: az egyik a lassú bevezetés, a másik a gyors szonáta tétel főtémája. Ugyanakkor a gyors tételbe való átvezetés szellemessége, s a főtéma kontratánc-karaktere egy bécsi klasszikus szerző, Joseph Haydn nevét juttatja eszünkbe.
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
Művészetek Háza Gödöllő Helyszín: Színházterem Esemény kezdése: 2026. 06. 08. (hétfő) 15.30
Magyarországi bemutató Az Erkel Színház előadása ELŐADÁSOK: 2026. augusztus 14., 15.,16., 20., 21., 22. tervezett esőnapok: augusztus 17., 18., 23.,…
A végzős koreográfus hallgatók egyéni koreográfiáikban vallanak önmagukról. A két részes estben betekinthet a közönség a táncművészet formálóinak, a koreográfusoknak…
Sacré Cœur : Son règne n'a pas de fin francia dokumentumfilm, 95 perc, 2026 francia nyelven, magyar felirattal
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
