Hamisítatlan amerikai melódiák és hangulatok elevenednek meg a Kodály Filharmonikusok koncertprogramjában. Ezen az estén olyan komolyzenei művek szólalnak meg a műsorban, amelyek hangzásvilága az észak-amerikai folklórban és a dzsesszben gyökerezik. Nem véletlen, hogy a hangversenyt Kovács László dirigálja, aki a komolyzene mellett a dzsessz műfajának is nagy rajongója és ismerője.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. január 28. csütörtök, 19:30
Műsor:
Dohnányi E.: Amerikai rapszódia, op.47
Kerek G.: Szaxofonverseny
G. Gershwin: Lullaby
G. Gershwin: Egy amerikai Párizsban
Közreműködik:
Czakó Péter - szaxofon
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
Az akkor már Amerikában élő Dohnányi Ernő vezényletével hangzott el Athensben az Amerikai rapszódia 1954. február 21-én. A darab valóban jellegzetesen amerikai hangulattal bír, motívumaiban pedig Gershwin, sőt, még inkább a shaker-dallamokat egy csodálatos táncfüzérben halhatatlanná tévő Aaron Copland neoklasszikus stílusát idézi. Népi ballada, spirituálé, népdal, country dance is szerepel az ihlető források között. Dohnányi 1949 novemberétől haláláig, 1960-ig élt Florida fővárosában, Tallahassee-ben. Szerzeményének megalkotását minden bizonnyal az új haza iránti tiszteletadás is vezérelte.
A magyar kortárs zeneszerzés egyik legizgalmasabb egyénisége Kerek Gábor, a Szaxofonverseny alkotója. Fagottművész, blockflöte tanár, fúvószenekari karnagy és zeneszerző is egyben. Kerek Gábor fagott-tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán kezdte, ahol 1991-ben fúvóskarnagyi diplomát szerzett. 2001-ben ugyanott blockflöte és régizene szakon is végzett másoddiplomásként. 1999-ben kezdte zeneszerzés-tanulmányait Csemiczky Miklós növendékeként. 2005 májusától a Magyar Zeneszerzők Egyesületének tagja, a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. 2014 februárjában megnyerte az Armel Operafesztivál nemzetközi operaíró-pályázatát a Parody című operájával. A művet a pilseni Josef Kajetán Tyl Színház mutatta be október 12-én Budapesten, az Armel Operafesztiválon. Zenekari és kamaradarabjai mellett a szerző szívesen ír gyermekeknek szóló etűdöket is.
A hangversenyprogram második felében George Gershwin két – ugyancsak jellegzetesen amerikai melódiákból táplálkozó – művét hallhatjuk. Gershwin a Lullaby-t tanulói gyakorlatként írta meg, 1919-ben. Tanára, a magyar bevándorló Edward Kilenyi (Kilényi Ede), alaposan felkészítette a klasszikusokból, és megismertette olyan korabeli európai zeneszerzőkkel, mint Arnold Schönberg és Debussy. A Lullaby talán Gershwin első "komoly" műve, előtte musicaleket, kísérőzenéket szerzett. Első nagy közönségsikere az ugyancsak 1919-ben írt Swanee című dal volt, amelynek köszönhetően ismert szerző lett. A Lullaby kéziratát keletkezése után jó negyven évvel Gershwin bátyja, Ira megmutatta Lary Adler harmonika-virtuóznak, akinek a harmonikára és vonósnégyesre átírt változatát 1963-ban játszották az edinburgh-i fesztiválon. Az eredeti verzió premiere 1967-ben, a kongresszusi könyvtárban volt, a Julliard Quartet közreműködésével. A koncerttermekben néha még hallani a mű vonószenekari változatát is. George Gershwint a húszas évektől komolyan foglalkoztatta az amerikai dzsessz és a klasszikus zene egyesítésének a gondolata. A Lullaby harmóniái és ritmusai egyértelműen utalnak a bluesra és a ragtime-ra.
Az Egy amerikai Párizsban George Gershwin egyik legismertebb szimfonikus műve. A darab Gershwin egyik párizsi tartózkodása során született, és az 1920-as évek Párizsának hangulatát mutatja be. George Gershwin 1928-ban utazott Párizsba, azzal a céllal, hogy az ottani neves zenei személyiségektől tanuljon, mélyítse zenei tudását. Párizs igazi világváros volt, a kor művészeti életének a központja. Gershwint elbűvölte a város légköre, ezeket a benyomásokat öntötte zenébe. A zongorakivonattal még Párizsban elkészült, de igazi terve egy zenekari mű megírása volt. Hazatérve nekilátott a hangszerelésnek, amivel novemberre készült el. A háromtételes, de szünet nélküli művet nagy szimfonikus zenekarra komponálta, a vonóskaron kívül három fuvola, két oboa, angolkürt, három klarinét, két fagott, négy kürt, három trombita, három harsona, tuba, három szaxofon, változatos fajtájú ütőhangszerek és cseleszta vesz részt az előadásban. A darab második és harmadik részében jellegzetes blues-témát hallhatunk, és a dzsesszből merített blue-note is színesíti a zenét. Az új műről így nyilatkozott a Musical America című lapnak: „Új művem szabadon komponált rapszódia-jellegű balett, a legmodernebb zene, amit ez ideig írtam. A nyitótétel Debussy és a Hatok modorában tipikusan francia stílusú – noha a témák mind eredetiek. Egy amerikai benyomásait igyekeztem visszaadni, amint Párizsban jár-kel, az utca zaját hallja, a francia légkört érzi.” A darab bemutatója 1928. december 13-án volt New Yorkban, a Carnegie Hallban.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel. Rudolf, I. Ferenc József császár és király egyetlen fiaként a legfinomabb európai neveltetésben részesült és bárki azt hihette, hogy a herceg már születése pillanatában boldogságra lett ítélve. Mégis, a harmincéves trónörököst és szeretőjét a mayerlingi vadászkastélyban holtan találták. A jelek önkezűségre utalnak.
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi család felemelkedését.
Dumaszínház est
A diszkókorszak legnagyobb slágerei Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit – azaz a Dívák – különleges előadásában.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
