A százötven éve született, nyolcvan évvel ezelőtt elhunyt Sergei Rachmaninov a zeneszerzőknek abba a körébe tartozik, akiknek megítélése jó ideig szakmai vitákat gerjesztett. Egyesek posztromantikus stílusát tartották túlhaladottnak, míg mások melódiabőségét rótták fel neki. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, November 14 2023 7:00PM
Köszönhetően a 20-21. század néhány eltökélt muzsikus zsenijének – mint például Vladimir Horowitz, vagy Kocsis Zoltán –, napjainkban már nem kérdőjeleződik meg az orosz származású zeneszerző életműve. Rachmaninov nem kizárólag zeneszerzői teljesítményével, hanem rendkívüli előadóművészi tevékenységével is beírta nevét a zenetörténetbe, pianista képességeit sokan egyenesen Liszt Ferenc-i magaslatokba helyezik. Ezt az állítást erősíteni látszik az 1909-ben – első amerikai turnéja során – bemutatott III., d-moll zongoraversenye, melynek előadása máig nagy erőpróbát jelent a zongoristák számára. A szerző úgy emlékezett vissza, hogy talán ez volt az egyetlen alkalom, amikor műve nemcsak a muzsikusok, hanem a közönség körében is sikert aratott.
A versenymű három tételét erős tematikai vonatkozások kötik össze: a nyitótétel főtémája visszatér a második (Intermezzo) tételben, aztán a szünet nélkül következő fináléban is. Ez a főtéma orosz liturgikus, illetve népi dallamokkal mutat rokonságot, bár a szerző tagadta a tudatosságot, mindössze azt akarta, „hogy a dallam »énekeljen« a zongorán, ahogyan egy énekes énekelné…” Az első tételhez Rachmaninov két kadenciát is komponált, közülük rendszerint a második, lazább szerkezetűt szokták megszólaltatni, ahogyan azt a szerző is tette, amikor szólistaként a közönség elé lépett.
Rachmaninov 1935 és 1936 között komponálta a-moll hangnemű III. szimfóniáját, mely életművében átmeneti jellegű alkotásnak számít. Dallamilag és ritmusában ez a leginkább orosz karakterű szimfóniája, korábbi műveihez mérten viszont igen újszerű. Kifejezésmódjában egyszerűsödés jelenik meg, ami ugyanakkor fokozza a szimfónia érzelmi erejét. A darabot 1936-ban Leopold Stokowski vezényletével a Philadelphia Zenekar mutatta be. A kritikai vélemények megoszlottak, a közvélemény pedig kezdetben kifejezetten negatívan viszonyult a műhöz. Évtizedeknek kellett eltelnie, hogy a darab és szerzője kedvezőbb megítélés alá essen, és a darab elfoglalja helyét a zenekari repertoárban.
A hozzávetőleg negyven perc időtartamú szimfónia mindössze három tételt tartalmaz. Első tétele egy mottó-témával nyit, melyet aztán a klarinét, a kürt és a csellók szólaltatnak meg. Eltart egy darabig, amíg a valódi főtéma megjelenik. Aztán a mottó és az új téma egyszerre fejlődik és bővül, majd egy szomorkás visszatérés vezet a zárlathoz. A második tétel ugyancsak a mottóval kezdődik, majd egy témapárt vezet be a szólóhegedű, a fuvola, majd a basszusklarinét előadásában. A központi scherzo rész elkülönül a környező anyagtól, némileg Berlioz Fantasztikus szimfóniájára utalva. A scherzo markáns tetőpontja hirtelen erőteljes meneteléssé változik, aztán a fordított mottótéma zárja le a tételt. Az oroszos hangulatban induló fináléban a főtéma kontrapunktikus kidolgozását élvezhetjük, melyet több csúcspontot is elér. Egy lágy fuvolaszóló szakítja meg a folyamatot, majd diadalmasan dübörgő ünnepi befejezés űzi el a darab során megjelent sötét árnyakat.
– baljos –
Műsor:
Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30.
Rachmaninov: III. (a-moll) szimfónia, op. 44.
Közreműködik:
Szabó Marcell – zongora
Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kollár Imre
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi család felemelkedését.
Giuseppe Verdi RIGOLETTO Opera in three acts, in Italian, with Hungarian English and Italian subtitles
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes…
Nyers és őszinte, mégis humorral él – és épp ez az ellentmondás teszi olyan színházivá: nevetünk ott, ahol talán sírni…
A bájos, kedves, humoros, romantikus darab cselekménye egy vidéki kastélyban kezdődik, ahol Rózsika épp az ötödik házassági évfordulójukat készíti elő.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
