Køb Billetter
13 Event
Hungarian Rhapsody - Queen - Live in Budapest
Hossz: 90 perc
Korhatár: 12
koncertfilm
Van itt minden, mint a búcsúban. Természetesen búcsú is van. Hogy is lehetne másként Szent Istvánkor, államalapításkor, az alkotmány és az új kenyér ünnepén, István-napkor.
Tímár Péter neve vagy félszáz film stáblistáján olvasható. Trükkoperatőrként. Aztán végre elkészítette első egészestés filmjét. Ez viszont olyan szemtelen filmnyelven szólal meg, hogy egyszerre háborította fel azokat, akik az Egészséges erotikát politikai provokációnak tekintették és azokat, akik nem tudták elfogadni ezt a modern burleszket.
Hunyadi Sándor novelláját Makk Károly Örkény Istvánnal és Bacsó Péterrel formálta forgatókönyvvé.
A nyolcvanas években érzékelhetően változott a világunk. Az új jelszó: „Aki dolgozik, az boldogul”. Ki így, ki úgy. Magánvállalkozók, GMK-k, fusizók és egyéb önkizsákmányolók keresik a módját, hogy a felpuhult, de még létező kádárizmusban élhető világocskákat teremtsenek.
A Liza, a rókatündér a magyar filmvígjáték új irányát jelöli. Egyelőre magányosan. Kortársa, szellemi társa Tarantino és Wes Anderson filmjeinek, de különlegessége abban rejlik, hogy míg a magyar filmkomédiák kezdete döntő módon a verbális humorhoz kötődik, majd az újabb hullámok építik be a modern burleszk elemeit, a Liza a vizuális és zenei humor különös elegye. És tegyük hozzá, végre egy olyan film, amely a trükköt, a számítógépes képalkotást nem arra használja, hogy valóságot imitáljon.
Erőteljes, felkavaró alkotás anyaságról, megbocsátásról, és arról, hogy a szeretet ereje még a legrosszabb hibán is felülkerekedhet.
16+
A film kicsinyke slágerválogatással indul. Öreg slágerek ezek, még akkor is, ha többségük máig sem enyészett el. Nosztalgia lenne? Vagy inkább a főszereplő bemutatása, aki egykor sikeres színésznő volt? Vagy szatirikus elem, amely tapintatlanul emlékeztet bennünket arra, hogy a történelem forgatagában kiknek is énekelgettek a mi díváink?
Négy évszak: Új kezdet
Primavera
Hossz: 110 perc
Korhatár: 16
színes, magyar koncertfilm, 95 perc, 1986
angol nyelven, magyar felirattal
Három este, három kultikus film, három különböző női történet – és minden vetítés után egy beszélgetés, amely továbbviszi azt, amit a vásznon láttunk.
A SHE SAID Filmklub olyan ismert, sokat idézett filmeket vesz elő, amelyek első pillantásra könnyed szórakozásnak tűnnek, közben azonban nagyon is pontosan beszélnek női szerepekről, elvárásokról, barátságról, önképről, kapcsolatokról és arról, hogyan látjuk magunkat – és egymást.
(Great Balls of Fire!) (1989)
A rock and roll történetének egyik kimagasló egyénisége Jerry Lee Lewis. A fantasztikus tehetségét azonban beárnyékolta arrogáns viselkedése és szokatlan életstílusa. Nem véletlenül kapta a "Gyilkos", illetve "A rock 'n' roll ördöge" becenevet. Az amerikai Dél szívében, Louisianában született. 1956-ban Memphisbe ment, hogy letaszítsa trónjáról Elvist, a "Király"-t. Sajátos stílusával extázisba hozta a közönséget, hihetetlen népszerűségre tett szert. Amikor azonban feleségül vette a tizenhárom éves másodunokatestvérét, Myrát, a karrierje megbicsaklott.
A több, mint 100 éves, még a forradalom előtti orosz-zsidó-némafilmekből láthatunk néhányat Geréb Anna, filmtörténész szakmai bevezetésével, tartalmi magyarázásával és zenei aláfestéssel.
Három este, három kultikus film, három különböző női történet – és minden vetítés után egy beszélgetés, amely továbbviszi azt, amit a vásznon láttunk.
Guiness család
Gyimesi Emese és Katona Csaba vetítéssel egybekötött beszélgetés-sorozata
A történelmi filmekről szóló vitákban gyakran elhangzik az az érv, hogy a játékfilm nem dokumentumfilm, miért is várnának tőle a nézők bármiféle hitelességet? Mindeközben mégis az tapasztalható, hogy a történelmi filmek alapvetően formálják a múltról alkotott képzeteinket, így kulcsszerepük van abban, ahogyan az egyes történelmi korszakokról gondolkodunk. Miért bírnak ekkora imázsformáló erővel a történelmi filmek és milyen felelősséget jelent ez a készítőik számára? Hogyan lehet egy film egyszerre történelmileg hiteles és dramaturgiailag izgalmas? Ezek a kérdések lesznek Gyimesi Emese és Katona Csaba beszélgetés-sorozatának középpontjában, akik megosztják az érdeklődőkkel, hogy milyen aspektusokra érdemes figyelni, miközben történelmi filmeket nézünk.
HOUDINI100 VARÁZSLAT FILMFESZTIVÁL
Hol volt, hol nem volt… Furcsa idők jártak. 125 éve jelent meg a pesti kabaré. Kezdetben nem volt elsöprő sikere. Aztán valahogy rákaptunk. A magyar hangosfilm történetét nehéz lenne elképzelnünk kabarészerzők nélkül.
Három este, három kultikus film, három különböző női történet – és minden vetítés után egy beszélgetés, amely továbbviszi azt, amit a vásznon láttunk.
Eredeti nyelven, felirat nélkül.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
Őrült film, az biztos. Kétségtelen, hogy ez egy parabola esetében nem meglepő. Pedig olyan ártatlanul indul.
„Hova jutnánk mi, vezetők, ha mindennek bedőlnénk, amit a saját szemünkkel látunk?” – teszi fel a kérdést az egyik vállalati vezetőt alakító Szendrő József. Hintsch György filmje igazi közönségsiker volt. Kállai István remek forgatókönyvének egyik rétege mindenkit megérintett: egy ország, amely a lelkét is kiteszi a nyugati devizás turistákért, és magasról tojik az egyszerű állampolgárokra. A második réteg nem kevésbé kacagtató.
A nevetés kiváltására alkalmas magyar filmek világában egyedi helyet foglal el Gyarmathy Lívia filmje. Egy kicsit szatíra, egy kicsit groteszk, egy kicsit burleszk.
„Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend / Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent!” – Presser Gábor és Sztevanovity Dusán pikáns kupléjával kezdődik a film, amely felhőtlen szórakozást ígér.
Amikor megjelenik a vásznon a galamblelkű galambász – Jiří Menzel alakításában –, a lelkes mozibolondok megállapítják, hogy „ez olyan csehszlovák újhullámos”. Van, akinek Bohumil Hrabal jut eszébe. Van, akinek Vladimír Páral, aki a Böszörményi Géza –Gyarmathy Lívia alkotópároshoz hasonlóan szintén dolgozott vegyészmérnökként, és regényeiben mindig megjelennek a (ki)útkereső karakterek.
Schwajda György könyve, A rátóti legényanya 1985-ben jelent meg, de csak 1989-ben, a „rendszerváltás” hajnalán rendezte filmmé Garas Dezső. Az alapmű egyébként a rátóti legényekről szóló magyar anekdotakincsből táplálkozik. A film pedig még ezen is csavar egyet. Ennek következtében A legényanya minden megengedett sebességhatárt átlépő, száguldó tébolydává fajul. Eszement burleszk, szemenszedett szatíra, amely a műfaji szabályok szerint beveti a fantasztikumot, a csodát is. És nem kevéssé abszurd.
Az évszám kicsit megtévesztő, a film ugyanis 1990-ben forgott, de csak 1992-ben került a mozikba. Értsd: a Csapd le csacsi a hatalomváltás pörgésében készült, és ritka darab, mert szinte a változás pillanatát mutatja – görbe tükörben.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
