Mozi, Egyéb

19 program


„Hova jutnánk mi, vezetők, ha mindennek bedőlnénk, amit a saját szemünkkel látunk?” – teszi fel a kérdést az egyik vállalati vezetőt alakító Szendrő József. Hintsch György filmje igazi közönségsiker volt. Kállai István remek forgatókönyvének egyik rétege mindenkit megérintett: egy ország, amely a lelkét is kiteszi a nyugati devizás turistákért, és magasról tojik az egyszerű állampolgárokra. A második réteg nem kevésbé kacagtató.

Őrült film, az biztos. Kétségtelen, hogy ez egy parabola esetében nem meglepő. Pedig olyan ártatlanul indul.

Hunyadi Sándor novelláját Makk Károly Örkény Istvánnal és Bacsó Péterrel formálta forgatókönyvvé.

A nevetés kiváltására alkalmas magyar filmek világában egyedi helyet foglal el Gyarmathy Lívia filmje. Egy kicsit szatíra, egy kicsit groteszk, egy kicsit burleszk.

Van itt minden, mint a búcsúban. Természetesen búcsú is van. Hogy is lehetne másként Szent Istvánkor, államalapításkor, az alkotmány és az új kenyér ünnepén, István-napkor.

Megjött apuci! 2.

amerikai vígjáték, 100 perc, 2017

Hol volt, hol nem volt… Furcsa idők jártak. 125 éve jelent meg a pesti kabaré. Kezdetben nem volt elsöprő sikere. Aztán valahogy rákaptunk. A magyar hangosfilm történetét nehéz lenne elképzelnünk kabarészerzők nélkül.

A film kicsinyke slágerválogatással indul. Öreg slágerek ezek, még akkor is, ha többségük máig sem enyészett el. Nosztalgia lenne? Vagy inkább a főszereplő bemutatása, aki egykor sikeres színésznő volt? Vagy szatirikus elem, amely tapintatlanul emlékeztet bennünket arra, hogy a történelem forgatagában kiknek is énekelgettek a mi díváink?

Neoton - Finálé
Hossz: 158 perc
koncertfilm

A Royal Ballet világhírű előadása felvételről, mozivásznon kelti életre a karácsony egyik legszebb balettmeséjét. A hangulatos karácsonyi ünnepségen a fiatal Clara megismerkedik a titokzatos Drosselmeyer bácsival, akitől egy diótörő babát kap. Amikor mindenki elalszik, Clara a baba keresésére indul, és hamarosan egy varázslatos világban találja magát, ahol életre kelnek a játékok, hópelyhek táncolnak, és csillogó édességek várják.

Eredeti nyelven, felirat nélkül.

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

„Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend / Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent!” – Presser Gábor és Sztevanovity Dusán pikáns kupléjával kezdődik a film, amely felhőtlen szórakozást ígér.

Amikor megjelenik a vásznon a galamblelkű galambász – Jiří Menzel alakításában –, a lelkes mozibolondok megállapítják, hogy „ez olyan csehszlovák újhullámos”. Van, akinek Bohumil Hrabal jut eszébe. Van, akinek Vladimír Páral, aki a Böszörményi Géza –Gyarmathy Lívia alkotópároshoz hasonlóan szintén dolgozott vegyészmérnökként, és regényeiben mindig megjelennek a (ki)útkereső karakterek.

A nyolcvanas években érzékelhetően változott a világunk. Az új jelszó: „Aki dolgozik, az boldogul”. Ki így, ki úgy. Magánvállalkozók, GMK-k, fusizók és egyéb önkizsákmányolók keresik a módját, hogy a felpuhult, de még létező kádárizmusban élhető világocskákat teremtsenek.

Tímár Péter neve vagy félszáz film stáblistáján olvasható. Trükkoperatőrként. Aztán végre elkészítette első egészestés filmjét. Ez viszont olyan szemtelen filmnyelven szólal meg, hogy egyszerre háborította fel azokat, akik az Egészséges erotikát politikai provokációnak tekintették és azokat, akik nem tudták elfogadni ezt a modern burleszket.

Schwajda György könyve, A rátóti legényanya 1985-ben jelent meg, de csak 1989-ben, a „rendszerváltás” hajnalán rendezte filmmé Garas Dezső. Az alapmű egyébként a rátóti legényekről szóló magyar anekdotakincsből táplálkozik. A film pedig még ezen is csavar egyet. Ennek következtében A legényanya minden megengedett sebességhatárt átlépő, száguldó tébolydává fajul. Eszement burleszk, szemenszedett szatíra, amely a műfaji szabályok szerint beveti a fantasztikumot, a csodát is. És nem kevéssé abszurd.

Az évszám kicsit megtévesztő, a film ugyanis 1990-ben forgott, de csak 1992-ben került a mozikba. Értsd: a Csapd le csacsi a hatalomváltás pörgésében készült, és ritka darab, mert szinte a változás pillanatát mutatja – görbe tükörben.

A Liza, a rókatündér a magyar filmvígjáték új irányát jelöli. Egyelőre magányosan. Kortársa, szellemi társa Tarantino és Wes Anderson filmjeinek, de különlegessége abban rejlik, hogy míg a magyar filmkomédiák kezdete döntő módon a verbális humorhoz kötődik, majd az újabb hullámok építik be a modern burleszk elemeit, a Liza a vizuális és zenei humor különös elegye. És tegyük hozzá, végre egy olyan film, amely a trükköt, a számítógépes képalkotást nem arra használja, hogy valóságot imitáljon.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!