Színház

Félig mese – félig musical 9-99 éves korig.

– zenés játék –

ESŐNAP: 2025. július 14. 20.00

Sokszor az élet elénk tárja a megoldást, ott van, csak nyúlnunk kell érte. De tekintetünk mást, másokat keres, elmegyünk, elcsábulunk, és hiába minden, mire felébredünk a rohanásból, már késő, a lehetőség elillan.

Hindi Brooks: romance.com
Magyarországi bemutató

Dumaszínház est

Dumaszínház est

A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Nálunk például Szerednyey Bélával és Détár Enikővel, hogy csak két nevet említsünk.

Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!”
Miska, a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt s szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián
A PÁL UTCAI FIÚK
Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán
– zenés játék –

Víziboszorkány
monodráma, 1 felvonás, 80 perc

keserédes komédia, egy részben

augusztus 1. péntek (esőnap: augusztus 3. vasárnap 20:30)
augusztus 27. szerda (esőnap: augusztus 28. csütörtök 20:30)

Hrutka Róbert a hazai zenei élet egyik legsokoldalúbb szereplője. Az Artisjus- és Fonogram díjas zeneszerző, énekest számtalan formációban láthattuk már a színpadon, de filmzenéi és színházi munkái révén a színfalak mögött is sikert sikerre halmoz.

Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.

„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója.

vígjáték két részben

Test-Lélek-Tangó
Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt.
Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget?
Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.

Hédi, Abigél és Bori barátnők. Évtizedekkel ezelőtt évfolyamtársak voltak az egyetemen, azóta sok minden történt velük, de barátságuk töretlen. Havonta könyvklubot tartanak, most éppen a Bovaryné a téma. A regényhez való viszonyukat erősen befolyásolja aktuális élethelyzetük: Hédi egy csúnya válás után próbálja összeszedni magát, Abigél képtelen az elköteleződésre, Bori házassága viszont tökéletes. Legalábbis annak tűnik, amíg fel nem bukkan Andris, a volt csoporttárs, és felkavarja az állóvizet. Régi sérelmek, elszalasztott lehetőségek, félreértések, vágyak és indulatok kavarognak. Közben eltűnik egy kulcs, születik egy gyerek, kiszakad egy vallomás. Mihez kell nagyobb bátorság? Nemet vagy igent mondani a szerelemre?

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.

A Lammermoori Lucia a kor olasz divatjának igazi mintapéldánya: tökéletes megtestesítője a Bellinit követő, Verdit megelőző korszaknak, a dallamos, szentimentális olasz bel canto operának.

A musical a boldogságát harcosan és szabad-szájúan kereső fiatal lányról, Charity-ről szól, aki minden férfiban az igazit véli megtalálni, de a klasszikus bohóctréfák szabályi szerint oly vehemensen szeret, hogy természetesen mindig csalódnia kell.

Dumaszínház est

Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek.

A Délibáb Társulat babaszínházi előadása
Előadók: Dömötörné Revuczky Nóra és Sólyom Tamás

Dumaszínház est

A Nagyváradi Szigligeti Színház és a Szentendrei Teátrum újabb koprodukciója a nyár igazi csemegéje. Kincses Réka, Berlinben élő, marosvásárhelyi származású film- és színházrendező saját élményei, dokumentumanyagok és színészi improvizációk alapján építi előadás-történeteit.

"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből.
Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Egy olasz városka főterén eltörik egy lány legyezőjét. Aki eltörte, kétségbeesetten igyekszik pótolni. Mi nevetnivaló van ezen? Nos, ebből az egyszerű helyzetből az olasz reneszánsz egyik legnagyobb, máig érvényes komédiája kerekedik ki. A kalandos sorsú legyező kálváriáját követve a szereplők gyarlóságain, hazugságain, zűrzavaros életén nevetünk. Ráadásul ebben a varázslatos és csavaros vígjátékban a túlfinomult urakat ugyanazok a színészek játsszák, akik a szegény és szabadszájú prolikat, pillanatok alatt váltva át egyik figurából a másikba. És, ahogy az már lenni szokott, olykor mindkét szerepükből kiesnek.

Dumaszínház est

„Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”