Színház, Dráma

" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "

Federico García Lorca spanyol drámaíró klasszikusa a maga korában szinte forradalmi hatású volt, de ma sem veszített aktualitásából.
Az izzó levegőjű, heves indulatokból és rejtett vágyakból építkező drámát Keresztes Attila állítja színpadra.

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

Radnay Csilla előadásában

színmű

Kúnos László fordítása alapján a szövegkönyvet írta: Guelmino Sándor

„ Mert nem is az, hogy tűz a nap, hanem ez a szél. A szél az, tudja? Az perzsel, beleég az ember bőrébe.”

Caligula a legérzékenyebb ponton támad, hitük és törvényeik eltiprásával egy teljes kultúrát igyekszik megsemmisíteni.

Caligula a legérzékenyebb ponton támad, hitük és törvényeik eltiprásával egy teljes kultúrát igyekszik megsemmisíteni.

Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.

Pénelopeia Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.

SZAKADÉK 
Amikor a múlt nem enged felejteni
Egy előadás, ami ordítja: a háborút mindenáron el kell kerülni!