Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, Schubert, Mozart, Brahms
WEINER–SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK SZEXTETTJE
Læs mere
Køb Billetter
WEINER–SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK SZEXTETTJE
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 25. Oktober 2014 19:00
Remekművek vonósokra:
SCHUBERT: 5. német tánc két trióval és kódával, D90
MOZART: Grande sestetto concertante, K.364a
(a Sinfonia Concertante kamaraváltozata)
BRAHMS: 1. (B-dúr) szextett, op.18
A műsorról:
FRANZ SCHUBERT (1797–1828) muzsikus családba született, melynek négy tagjából 1811-ben házi együttes alakult. Az akkor 14 éves Franz volt benne a brácsista, ami azért is érdekes, mert Mozart és Beethoven – majd később Dvořák – szintén ezt a hangszert választotta, ha vonósnégyesben kamarázott. Schubert eredetileg házi használatra komponált német táncai és menüettjei a koncertrepertoár részévé váltak, és gyakran vonószenekari előadásban is elhangzanak.
WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756–1791) Párizsból szülővárosába hazatérve 1779-ben komponálta egyik legnépszerűbb művét, a vonós Sinfonia concertantét, amely a szimfónia és a versenymű jellegzetességeit ötvözi. Hogy műve minél szélesebb körben elterjedjen, valószínűleg ő készített belőle kamaraváltozatot, melyben a két szólóhangszer – a hegedű és a brácsa – szólamát és a zenekari anyagot hat egyenrangú vonósra osztotta szét, és a Grande sestetto concertante címet adta neki.
JOHANNES BRAHMS (1833–1897) egyik – 1859 novemberében Clara Schumannhoz írott – levelében Brahms megemlíti, hogy egy szeptetten dolgozik. Valószínűleg ez volt az őse a B-dúr szextettnek, melyet a következő évben fejezett be. Az 1860-as hannoveri bemutató vezérhegedűsével, Joachim Józseffel közösen véglegesített kotta 1862 januárjában jelent meg. A szerenádszerűen érzelmes dallamossága és szenvedélyes, concertáló jellege folytán Brahms legkedveltebb kamaraműve lett.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
