Tűzmadár- Székesfehérvári Balett Színház
Táncszínházi produkció három felvonásban
105 perc 2 szünettel
több
Táncszínházi produkció három felvonásban
105 perc 2 szünettel
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 3. hétfő, 19:00
Tűzmadár – Prométheusz – Pillangók
Tűzmadár
Első felvonás – 25 perc
A Tűzmadár egy történelmi jelentőségű balett. A balettet elsőként Mihail Fokin koreográfiájában, a Szergej Gyagilev által alapított és vezetett, világhírű Orosz Balett Társulat mutatta be 1910-ben. Azóta számos koreográfust megihletett Igor Stravinsky elementáris erejű, sodró lendületű, varázslatos zenei világa.
A Tűzmadár Stravinsky első balettre komponált műve.
Az általam készített táncszínházi mű cselekménye a jó és a rossz örök párharcára épül. A tűzmadár karaktere az intuíció, valamint a halhatatlan lélek metaforájaként jelenik meg a balettben.
Egy olyan balettet, még inkább táncszínházi művet szándékoztam készíteni, amely egyfajta vízióként ölt formát. Mindamellett, nagy hangsúlyt fordítottam a zenében rejlő muzikalitás táncban történő kifejezésére, tulajdonképpen a zene láthatóvá tételére.
Egerházi Attila
Alkotók:
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Fényterv: Egerházi Attila
Színpadkép: Egerházi Attila
Jelmezterv: Andrea T. Haamer
Zene: Igor Fjodorovics Sztravinszkij
Produkciós vezető: Cselle Bence
Prométheusz
Második felvonás – 20 perc
Beethoven zenéje izzik, mint a tűz. A tűz olyan szimbólum, amely jól kifejezi az ember vágyát a fényre és az ismeretlen megismerésére. Az én értelmezésemben Prométheusz antihős. Ez a helyzet tragikomikus elemeket visz a történetbe, és a balett egyfajta burleszkké alakul.
Egerházi Attila
Alkotók:
Libretto és dramaturgia:Egerházi Attila
Zene:Ludwig van Beethoven (Prométheusz teremtményei)
Felvételről közreműködik: Smíchovská komorní filharmonie
Karmester:Josef Vondráček
Színpadterv koncepció:Egerházi Attila
Díszletterv:Jaroslav Milfajt
Jelmezterv:Petra Lebdušková
Fényterv:Egerházi Attila
Betanító.és próbavezető balettmesterek: Cristina Porres Mormeneo Fernando Gabriel Luis Luis, Leigh Alderson
Koreográfia:Egerházi Attila
Pillangók
Harmadik felvonás – 20 perc
„A pillangók az élet költőiségét testesítik meg. Élénk színekben pompázó szárnyaik, kiszámíthatatlan röptük elkápráztatja a szemet. Földön csúszó hernyóként születnek, és metamorfózisuk során a légben szabadon ide-odareppenő, szárnyaló lényekként halnak meg. A szépség, játszi könnyedség és az elérhetetlen, talán soha be nem teljesülő vágy megtestesítői. A boldogságé, amely, mint a könnyű röptű pillangó, kezünkre szállva velünk időzik egy darabig, majd tovaszáll. A pillangókat csábítja a fény, amelybe szállva elégnek. Egyszerre boldogító és fájdalmas élmény találkozni velük. Csapongó röptükben jelen van az élet és a halál. Az örökkévalóság és a mulandóság.”
Egerházi Attila
Alkotók:
Koreográfus:Egerházi Attila
Zene: Erik Truffaz és Murcof: Being Human being
Gioachino Rossini: La gazza ladra
Díszletterv: Pajor Patrícia - Herman Anett
Jelmezterv: Pajor Patrícia – Herman Anett
Fényterv: Dr. Yaron Abulafia
Szcenikus: Bajkó György
Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo
A 2026-os Múzeumok Éjszakáján a budapesti Néprajzi Múzeum egyszerre változik koncerthelyszínné, táncházzá, alkotóműhellyé és világkörüli kulturális kalandtúrává. A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek – mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.
Többnemzetiségű együttes, dalaikat 25 nyelven adják elő. Az amerikai Thomas Lauderdale zongoraművész alapította 1994-ben azzal a céllal, hogy egyesítse a klasszikus-, dzsessz-, latin és popzenei műfajokat, egyedi hangzást teremtve. Debütáló kislemezük, a „Sympathique (Je ne veux pas travailler)” 1997-ben jelent meg, és azonnal bombasiker lett.
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Elevenítsük fel együtt a régi EDDA táborok boldog hangulatát és töltsünk el egy önfeledt, vidám napot idén nyáron a vízparton!
A düsseldorfi Kraftwerk az elektronikus zene egyik úttörője, nevükhöz fűződik a "robot-pop" koncepció megalkotása. Hatásuk vitathatatlan a későbbi zenei irányzatokra,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!