Tangó 2.

Nem kevesebbre vállalkozik az író, mint hogy parodisztikus elemekkel teletűzdelt, meghökkentő fordulatokban bővelkedő groteszk-költői játékban ábrázolja a XX. századi történelem, társadalom és életforma bonyolult változásait. Három nemzedék három történelmi korszak: nagyapáink immár poros, megalkuvásokkal terhes, nevetségesen szolgalelkű világa, apáink bukott forradalmi illúziói, zagyva handabandázásba menekülő jövőtlensége, és az ifjú generáció – hamleti töprengésekkel teli –, a világot „kizökkent" állapotából a rend újbóli visszaállításával megmenteni akaró bohóctréfái.

A három nemzedék konfliktusa tehát abszurd családi komédia: a fasizmus, a terrorizmus veszélyeire figyelmeztető tragikomédia.

A többrétegű, sokfajta asszociációt ébresztő játék elgondolkoztathatja nézőit, miközben jól szórakoztatja is őket. Olyan mű, melynek élményét hazaviheti magával a néző.