Tajtékos dalok

A sanzonok magyar szövegírói: Müller Péter Sziámi, Galambos Attila, Kiss Judit Ágnes, Karafiáth Orsolya, Csikós Attila, Pacskovszky Zsolt, Göbölyös N.László

2016-ban Kiss Csaba, a miskolci színház akkori vezetőjének ötlete alapján készült egy soha be nem mutatott sanzon est Boris Vian majd1 egy tucat dalából. A Spirit Színház egyik alkotója, Galambos Attila ötletére feléleszti a tervet és saját képére formálva, versekkel, történetté varázsolva nyújtja át a Vian rajongóknak.

Boris Vian (1920-1959) – életművész, polihisztor. E szavaknak kellene az író sírján állnia, a XX. század kiemelkedő francia egyénisége azonban egy jelöletlen sírkő alatt fekszik szülővárosában, Ville-d’Avray-ban. Tizenkét éves kora óta küzdött szívproblémákkal, harminckilenc évesen szívroham vitte el a saját könyvéből készült film premier előtti vetítése közben.

Vian mérnökként végzett az egyetemen, érdekelte a csillagászat és a matematika, több nyelven beszélt, német és angol könyveket fordított. Fiatal kora óta jazz zenekarokban trombitált, volt alkalma példaképeivel – Duke Ellingtonnal, Miles Davisszel, Louis Armstronggal, Django Reinhardt-dal és Errol Garnerrel – személyesen találkozni törzshelyén, a Saint-Germain-des-Prés-ben, sőt némelyikkel a színpadon is együtt muzsikálhatott. Több száz dalt írt, köztük a ’La Deserteurt’, ami később a hatvannyolcas nemzedék egyik himnuszává vált. Továbbá megjelentek kritikái és ajánlói, valamint számos novella és regény fűződik nevéhez. Utóbbiak közül többet álnéven írt: Vernon Sullivan fordítójának adta ki magát, holott ő írta a fekete amerikaiakról szóló műveket. Ezek az írások sok pénzt hoztak neki, de a hőn áhított elismerést – melyet a saját neve alatt publikált könyvektől várt – életében már nem kapta meg.

Zene: Boris Vian