Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 1. kedd, 19:00
William Shakespeare: Szentivánéji álom
vígjáték
A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott, legszürreálisabb vígjátéka, melyben titánok és a földi világ kreatúrái élnek egymás mellett, és valahol a kettő között lavíroznak a mesteremberek, akik egy színházi előadást próbálnak létrehozni.
Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon. Ezt a kibékíthetetlennek látszó ellentétet a humor és az önirónia oldhatja fel, ahogy mondjuk nevetni tudunk azon, amit olyan komolynak és érvényesnek gondoltak őseink vagy éppen mi magunk a múltban.
Szereposztás:
THESEUS, Athén Ura és OBERON, Tündérkirály...................... GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész
HIPPOLYTA, Amazonkirálynő, és TITANIA, Tündérkirályné....... CZAKÓ JULIANNA
LYSANDER................................................................................. BODOKY MÁRK
DEMETRIUS............................................................................... FECZESIN KRISTÓF
HERMIA, Egéus Leánya, Szerelmes Lysanderbe....................... MÉSZÖLY ANNA
HELÉNA, Szerelmes Demetriusba.............................................. CZVIKKER LILLA
TETŐFI PÉTER, ács, közjátékban Beköszöntő.......................... SALAT LEHEL
VINKLI, asztalos közjátékban Oroszlán...................................... PAPP ENDRE
TOMPOR MIKLÓS, takács közjátékban Pyramus...................... SIMON ZOLTÁN
SIPÁK FERENC, fúvó-foldozó, közjátékban Thisbe................... FARKAS SÁNDOR
LAVÓR TAMÁS, üstfoldozó, közjátékban Fal............................. SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
KÓRÁSZ RÓBERT, szabó közjátékban Holdfény....................... KERESZTES SÁNDOR
EGÉUS, Hermia apja.................................................................. KINCSES KÁROLY
PUCK.......................................................................................... KOKICS PÉTER
BORSÓVIRÁG............................................................................ MOLNÁR ANNA
PÓKHÁLÓ................................................................................... KEREKES VALÉRIA
BORSÓSZEM............................................................................. SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Díszlettervező: KHELL ZSOLT Jászai-díjas
Jelmeztervező: TIHANYI ILDIKÓ
Ügyelő:EGYÜD TÜNDE
Súgó:BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: PERÉNYI LUCA
Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR
Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket… Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain éjfekete párduc suhan, zöld szemében a hold fénye villan, cikáz… Farkasok vonyítják felhők vonulását, a vén medve csendre inti őket. Ölében egy apró szerzet: az Emberkölyök. Testvérei a farkasok, mestere a fenséges párduc és a rozzant medve, ellensége a vérszomjas tigris: Sir Kán. Maugli, aki visszatér az emberek közé, vagy a vadont választja a farkasokkal? Maugli, az emberfiú, aki legyőzi ellenségeit és boldogságot keres új családjának a sűrű lombok között… Kihagyhatatlan, szívmelengető, ugyanakkor vidám történet a barátságról, szerelemről, gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek…
Elemi erők, szilaj ritmusok, pajkos játékosság és sodró vágyak, a Margitszigeti Színház különleges koncertjén, ahol szimfonikus zenekar és kórus kíséretében felcsendül Carl Orff legismertebb remekműve, a Carmina Burana.
(esőnap: június 14.)
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
