Szegedi Kortárs Balett: Isteni színjáték
Szegedi Kortárs Balett
táncjáték
Bemutató: 2026. Március 6.
Szegedi Kortárs Balett
táncjáték
Bemutató: 2026. Március 6.
A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója
Isteni színjáték
táncjáték 3 képben Dante műve nyomán
Az emberi boldogtalanság forrása nem külső erőkben, hanem saját működésünkben keresendő: a konfliktusban, a versengésben és a birtoklási vágyban. Egy képzeletbeli utazás különböző állapotokon keresztül tükröt tart elénk, és arra kérdez rá, hogyan élhetnénk másképp.
Háromrészes táncjátékunk a káosztól az átmeneten át egy lehetséges rend felé vezet. Nem történetet mesél, hanem egy belső folyamatot követ: a hibák felismerésétől a változás lehetőségéig. A fókusz az itt és moston van – azon, hogy mit jelent ma a boldogság.
POKOL – A modern káosz
„A Pokol a veszteség és a tájékozódásvesztés tere, ahol az egyén fokozatosan elveszíti kapcsolatát önmagával a világ zajában. A kapcsolódás állandó, mégis az élmény a mély, megosztott magányé. A testek az ütközés, az elutasítás és az összeolvadás dinamikáiban mozognak, ciklikus mintákat ismételve, amelyek soha nem vezetnek valódi kapcsolódáshoz. Minden gesztus a társadalmi nyomásból születik, a valahová tartozás és a láthatóvá válás szükségletéből fakad, egy folyamatos konfliktusban a külső kép és a belső valóság között.
Ez a Pokol nem a büntetés helye, hanem a fogyasztásé: egy néma káosz, amelyben az identitás szilánkokra hullik és feloldódik, tükrözve a kortárs emberi létállapotot.” Giovanni Napoli
PURGATÓRIUM – A lélek karanténja
„A lelkek a hét főbűn megtestesítésén keresztül változnak, megélt tapasztalatként lakják be azokat. Minden bűn formává és átjáróvá válik, az ébredéshez vezető szükséges küszöbbé. Az ember a saját testén éli meg őket: találkozik velük, keresztülhalad rajtuk, és általuk formálódik, mígnem az, ami egykor árnyék volt, megértetté és meghaladottá válik. Itt a bűn nem elutasított, hanem szembenézett, bejárt és végső soron meghaladott tapasztalat.
Csak ezután vezeti tovább a fény a Paradicsom felé, ahol az átalakulás teljessé válik, és felemelkedéssé nemesül.” Thomas Martino
PARADICSOM – A jóváhagyott valóság
„A koncepció a Paradicsom emberi léptékű újragondolásából indul ki. Nem transzcendens helyként, hanem bennünk rejlő lehetőségként tekint rá: olyan állapotként, amely a döntéseink és viszonyulásaink eredményeként jön létre. Ahogyan képesek vagyunk a világunkat mások – vagy saját magunk – számára pokollá formálni, úgy képesnek kell lennünk arra is, hogy létrehozzuk a harmónia, a szeretet és a paradicsomi lét valóságát a jelenünkben, amely ugyan nem örök, de tapasztalás és tanulás révén újra és újra megidézhető.” Czár Gergely
Zene: Lorenzo Cimarelli, montázs
Fény: Szabó Dániel
Styling és jelmeztervezés: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet: Tóth Kázmér
Szövegíró: Szokolai Brigitta
Koreográfusok:
Pokol: Giovanni Napoli
Purgatórium: Thomas Martino
Paradicsom: Czár Gergely
Táncművészek: Csató Málna, Dorsich Hanna, Füzesi Csongor, Kiss Róbert, Alisa Kurilenkova, Gioele Marcante,
Miriam Munno, Nyeste Adrienn, Diletta Ranuzzi, Rudisch Boglárka, Francesco Totaro, Vincze Lotár
Balett-igazgató: Pataki András
Művészeti vezető: Juronics Tamás
International representative: BALLETS
Gaetano Donizetti Lammermoori Lucia Opera két részben olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!