Idén, advent idején, egy világjárvány árnyékában csodálatos zenékkel merengünk az ember helyén a teremtésben, és a sorsán, amely - mint kiderült - egy pillanat alatt kicsúszhat a kezéből.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. december 13. vasárnap, 18:00
Rákász Gergely - Karácsonyi Történetek 2020.
A 250 éve született Beethoven V. (Sors) szimfóniájának nyitánya arra keresi a választ, hogy vajon változtathatunk-e a sorsunkon. Vajon ránk zuhan, mint a főtéma legendás, ikonikus 4 hangja - amely a V-betű Morse jele lett - és nincs előle menekvés? Vagy a saját kezünkbe vehetjük a sorsunkat, ahogy a 75 éve elhunyt Bartók utal rá, amikor éppúgy feldolgoz román népi táncokat, mit a magyarság legősibb dallamait? Eleve elrendeltetett, vagy ember és nemzet is tettein keresztül lehet a sorsának kovácsa? Különösen érdekes a zene erejével tűnődni ezen a kérdésen a Trianon 100-as évforduló kapcsán. Gustav Holst – Mars tételével adós vagyok a közönségemnek, a tavalyi koncerteken elhangzott Jupiter és Vénusz után. Tartom magam az ígéretemhez, megszólal a Vörös Bolygó hangulata, amely egyaránt inspirálta a Gladiátor és a Csillagok háborúja filmzenéjét. Beethoven és Holst is emberfeletti erőket mozgat meg, ezt Bach C-moll Passacaglia és Fúgája tudja csak még magasabb dimenzióba emelni. Különösen izgalmas és megejtő ez utóbbi művet a karácsonyi ünnepkörben hallgatni. Az ember évezredek óta ünnepli december 24-én a fény születését. A kereszténység előtt is számos kultúra tekintett reményteli fordulópontként, istenek születésnapjaként erre a napra, hiszen a hosszú sötétség, az egyre fogyó napok után a születő fény volt az új élet, az új remény hírnöke. Bach Passacagliája szimbolikus. Negyedórányi sötét tónusú, de gyönyörű moll zene után, amelyben éppúgy megelevenedik a barokk kor emberének hétköznapi kilátástalansága, mint a ma emberének tanácstalansága egy – az életet megbénító – világjárvány idején, egy katartikus dúr zárással megszületik a fény. A mélyen hívő Bach szerint kapu ez a mennyországba. De hogy a ma embere se riadjon meg ettől a magasztosságtól, hadd finomítsam úgy, hogy az ember jobbik arcát mutatja nekünk. A reménytelit, a szeretettelit, a bizakodót, az időtlen értékek felé fordulót, a minden nehézségen alázattal felülemelkedőt. Persze milyen más ember volna ez a „jobbik,” mint a „mennybéli!?” Ezzel a művel indítja útnak a hallgatót a hangverseny a karácsony felé.
Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.
Az 1986-ban, New Yorkból indult Klezmatics forradalmasította a kelet-európai gyökerű jiddis hangszeres tánczenét, a klezmert. Az idén negyvenéves formáció a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján, azaz a világzene műfaji indulása környékén a zsáner egyik első és legnagyobb sztárjának számított – és máig a klezmer-szcéna egyik legismertebb együttese.
A nyolcvanéves örökifjú Bereményi Géza a kortárs magyar irodalmi-kulturális szféra egyik legszínesebb egyénisége. Elsőrangú regényíró, klasszikussá lett filmek rendezője, és nem utolsósorban egyedülálló, az inspirációból soha ki nem fogyó dalszerző, dalszövegíró, akinek személyes színpadi jelenléte is élményszámba megy.
Harmadik alkalommal érkezik a Müpába az orgonajátékával a közönség elragadtatását mindannyiszor kiváltó Wayne Marshall.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
