Montmartre-i ibolya
Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások...
Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások...
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2022. Januar 4. Dienstag, 15:00
Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MONTMARTRE-I IBOLYA
operett
A párizsi bohémvilág. Raoul, Florimond és Henry montmartre-i padlásszobájukban a világhírről, vagy éppen a holnaputáni reggeliről álmodnak, ám csupán tehetségesen reménytelen kísérlet nem éhen halni. Raoul szakít Ninonnal – aki szerelmét feláldozza a színpadért – s barátaival befogadja az árva Violettát. 1851-ben jelent meg Párizsban Henri Murger Bohémek c. regénye, amely megihlette Puccinit a Bohémélet írásakor, később pedig a világhírű Kálmán Imrét is. A darabot 1930. március 21-én mutatták be Bécsben, ahonnan elindult világhódító útjára. Budapesten 1935-ben játszották először, Szenes Andor fordításában.
“Bájos élet ez és rémes élet, amelynek megvannak a győztesei és vértanúi, és amelybe csak az léphet be, aki aláveti magát a ‘jaj, a legyőzötteknek’ kérlelhetetlen törvényének.” (Henry Murger)
SZEREPLŐK:
Violetta Cavallini (árva leány)....................... Nagy Szilvia
Raoul Delacroix (festő)................................. Török-Ujhelyi Tamás
Henry Murger (író)........................................ Csathó Norbert
Florimond Hervé (zeneszerző)..................... Nagy András / Radvánszki Szabolcs
Ninon (énekesnő)......................................... Nagy Adrienn
Spaghetti (végrehajtó).................................. Rácz János
Frascatti (hadügyminiszter).......................... Reiter Zoltán
Durand (Violetta mostohaapja)..................... Vókó János
Színigazgató................................................. Fehér István
Rothschild báró............................................. Baranyi Péter
Jeanette........................................................ Ivády Erika
GG Tánc Eger
Fodor Sára, Forczek Janka, Martina Tizzi, Novák Laura, Emődi Attila, Gioele Del Santo, Plita Márk, Szalai Bordás Ádám
A Gárdonyi Géza Színház Zenekara
Nyeste Erzsébet, Császiné Deák Dorottya, Jakab Zsófia/Zsigmond László, Bányi Szarvas Márta,
Ágostonné Kugler Zsuzsanna/Mándokyné Ványi Gabriella, Bereczky Vilma/Vállajiné Nagy Andrea,
Kiss József/Kardos Judit, Takács Balázs, Ágoston Ottó/Klem Dénes, Homa Edit,
Fazekas Melinda/Huszárszki Éva, Juhász András, Nemes Ferenc/Sebők György,
Gulyás László, Kerekes József, Virág Lilla, Kovács Henrik, Báder Elemér
Vezényel: Nagy Zoltán
ALKOTÓK:
Rendező: Halasi Imre (Jászai-díjas Érdemes Művész)
Díszlet: Bozóki Mara
Jelmez: Szélyes Andrea
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Korrepetitor: Marík Erzsébet
Koreográfus: Topolánszky Tamás (Harangozó-díjas Érdemes Művész)
Koreográfus asszisztens: Emődi Attila
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
A megújult Citadella egyik legizgalmasabb újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás. A nyugati ágyútoronyban kialakított, több mint 1700 négyzetméteres tárlat a magyar szabadságért folytatott küzdelmeket mutatja be, felidézve azokat a meghatározó személyiségeket és történelmi jelentőségű családokat, akik évszázadokon át kiálltak az ország függetlenségéért.
Először koncertezik Magyarországon az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb brit énekesnője, Corinne Bailey Rae, aki már 2006-os debütáló albumával és annak világslágereivel (Like A Star, Put Your Records On) milliós eladásokat produkáló nemzetközi sztár lett.
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!