Géniuszok feketén-fehéren

2017.május 16. 19:30, Kölcsey Központ – Nagyterem

Műsor:

Weiner: Concertino zongorára és zenekarra, op. 15

Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, op.25

Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op.36

Közreműködik:

Várjon Dénes – zongora

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kovács László

"A nagyzenekari szórakoztatás magasiskolája" -  lehetne a mottó hangversenyünk első része kapcsán. Elsőként Weiner Leó, az évtizedeken át a Zeneakadémián zeneelméletet és zeneszerzést oktató, a XX. századi magyar zene konzervatív ágát nagy sikerrel képviselő komponista Op.15-ös, zongorára és szimfonikus zenekarra íródott Concertino-ját szólaltatjuk meg. Az 1923-ban befejezett mű jellegzetesen weineri, folyamatosan felbukkanó magyaros népzenei motívumokkal, érdekes harmóniai elhúzásokkal - melyek a legritkább esetben lépnek tovább a tényleges modulációig -, romantikus sőt olykor kora impresszionista ízekkel, mesteri hangszereléssel, könnyen gördülő zongorafutamokkal - szórakoztató belépő a weineri "zenei nyelvtan" megismeréséhez.

E könnyed 22 perc után a legvidámabb hangszerelési nagyágyú következik, Dohnányi Ernő Op.25-ös Változatok egy gyermekdalra c., 1914-ben befejezett műve. Ha lehet példa a szellem, a játék, az öröm és a tréfa találkozására a legmagasabb mesterségbeli zeneszerzői, hangszerelői tudással - ez a darab joggal lehetne az élen. Hull a pelyhes fehér hó - brahms-i, csajkovszkiji, bach-i ízekkel, kacagtató fordulatokkal, "drámai rézfúvós erővel"és misztikus téli hangfestésekkel, virtuóz zongorabetétekkel, izgalmas fugátókkal és pazar keringővel, váratlan dinamikai meglepetésekkel - esszenciális, kihagyhatatlan Dohnányi-darab, ahogy Ő maga mondta "a humor barátainak örömére, ellenségei bosszantására".

Hangversenyünk záró számaként Beethoven 2. szimfóniája csendül fel, mely a szerző heiligenstadti tartózkodása idején, 1801-1802-ben keletkezett. A szokásos menüett helyett szellemes scherzo-tételével még dinamikusabb művet, kezdetben szinte  "beethoveni előkép-gyűjteményt" hallhatunk, mivel első tételében számtalan későbbi Beethoven-szimfónia megoldásai, sőt hangsor-részletei, harmóniai szerkezetei is kihallhatók. Scherzoja és fináléja zenei vicceivel, szokatlan, izgalmas dinamikai hatásaival, a befejezés váratlan tempóváltásaival, "tempó-megakasztásaival" számos kortárs szerzőt döbbentett meg. A Zeitung für die Elegante Welt egyik kritikusa epésen "rángatózó sebesült sárkányhoz"  hasonlította e sodró lendületű, már tökéletesen Beethoven saját hangját tükröző, izgalmas darabot, mely drámaiságában - e réteg egységességében -  ugyan még nem éri el a későbbi szimfóniák mélységét, bár ez a vetülete sem lebecsülendő. Azonban mint állomás, fontos előzménye a később megérkező nagy szimfóniák vonulatának, azok technikai, érzelmi vonalvezetésének szórakoztató, izgalmas előképe.

Mutatós magyaros zeneszerzői névjegy Weinertől, egy pazar, elegáns, professzionális tréfa Dohnányitól, végül pedig Beethoven izgalmas, olykor akár kísérletinek is felfogható 2. szimfóniája, avagy:  "weineri, dohnányis, beethovenes zeneszerzői villámkurzus" a Kodály Filharmonikusokkal e tartalmas estén, május 16-án a Kölcsey Központban.