program


Dato



Közreműködik: Ránki Dezső – zongora / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kollár Imre

J.S. Bach billentyűs szóló-versenyműveiből hetet tartunk számon, ezek közül néhánynak az eredetisége azonban nem egyértelmű. D-dúr hangnemű billentyűs versenyművét lipcsei időszaka alatt komponálta - valószínűleg 1738 körül - amikor a Collegium Musicum koncertjeit irányította a Zimmermann kávéházban. A concerto az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) átdolgozása, amelyet a szerző még 1730 előtt, kötheni működése idején komponált. Az új billentyűs változat szólóját maga Bach, vagy valamelyik fia játszhatta. Első tétele hármas (A-B-A) tagolású, amely szinte szonátaformájúvá alakul. A lassú tételben a szólóhangszer nemesen elegáns dallama a vonósok chaconne-szerű basszusa fölött bontakozik ki. A finálé során a ¾ metrumú pergő rondótéma kontrasztos epizódokkal váltakozik.

A népszerű d-moll concertóról is elterjedt az a vélekedés, hogy egy elveszett, hegedűre írt versenymű átirata. A legfrissebb kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a darab eredetileg egy orgonaverseny lehetett, amelyet Bach lipcsei tartózkodásának első évében komponált. Ezektől a körülményektől függetlenül a versenymű tömör szerkesztésével, melodikus gazdagságával, és a szólóhangszer számára kínált lehetőségével a barokk irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása. Szerkezete Allegro-Adagio-Allegro, a kíséretet vonószenekar és a continuo látja el.

Bartók Béla Concerto című zenekari műve nemcsak a szerző pályájának egyik csúcspontja, hanem egyben az 20. századi zenetörténet mérföldköve is. Egyensúlyt teremt a hagyomány és az újítás között, zenei világa intellektuálisan gazdag és érzelmileg megragadó. Az öt tételből álló mű 1943-ban keletkezett, amikor Bartók már emigrációban élt az Egyesült Államokban. A komponálásra a felkérést Serge Koussevitzky, a Bostoni Szimfonikus Zenekar karmestere adta az éppen súlyos betegségből lábadozó zeneszerzőnek. A Concerto cím arra utal, hogy a zenekar egyes hangszercsoportjai a barokk concerto grosso gyakorlatához hasonlóan versengenek, felelgetnek egymással. Első tétele során sötét, titokzatos bevezetés után hirtelen energikus gyors rész következik, amelyben bartóki módon ötvöződik a klasszikus forma, a népi ihletés és a ritmikus erő. A második tétel a hangszerpárok dialógusára épül, 2-2 fagott, oboa, klarinét jelenik meg egymás után, különféle karakterrel és hangköztávolsággal. A zene fokozatosan teljesedik ki a tétel közepén megszólaló fúvós korálban. A mű tengelyében álló, egyfajta gyászzenének is tekinthető Elégia sötét, melankolikus hangvételével a haza elvesztésére és a háború pusztításaira utal. A Megszakított közjáték címet viseli a könnyed, táncos hangvételben kezdődő negyedik tétel, melyet hirtelen groteszk zenei anyag szakít meg. Ez egyesek szerint utalás Sosztakovics 7. szimfóniájára, míg mások Lehár Víg özvegyének egyik dallamát vélik felismerni. A virtuóz Finale szintetizálja a korábbi tételek hangzásvilágát. Energikus ritmika, népzenei elemek, polifon szerkesztésű részletek és bravúros zenekari hangszerelés jellemzik Bartók remekművének zárótételét.

– baljos –

PÅ PLAKATEN


Készüljön egyedülálló élményre a koncertterem várakozással teli légkörében, ahol a vonós hangszerek dallamai vezetik végig Morricone mesterműveinek érzelmein.

Gustav Mahler VIII. SZIMFÓNIA Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.