Műsor: F. Tüzün: Çayda Çıra / Liszt: Esz-dúr zongoraverseny No.1. / Kodály: Galántai táncok / U.C.Erkin: Köçekçe
Közreműködik: Gökhan Aybulus – zongora / Elnöki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Erdélyi Dániel
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: október 28. hétfő, 19:00
Ferit Tüzün (1929-1977) a török zeneszerzők második generációjának egyik legjelentősebb képviselője. Az Ankarai Konzervatórium elvégzése után állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta tanulmányait, ahol művei többek között Carl Orff figyelmét is felkeltették. Tüzün 1959-ben visszatért Törökországba, ahol haláláig az Állami Opera és Balett karmestereként, főigazgatójaként dolgozott. A hangversenyt nyitó Çayda Çıra című nyitánya egy anatóliai eredetű tánc, mely hatásosan elegyíti a török népzenei elemeket az európai zenekultúra forma- és hangzásvilágával.
Liszt Ferenc hatalmas életművében a zongorára és zenekarra írt darabok különösen fontos szerepet játszanak, miután a zeneszerző korának talán legnagyobb pianistája is volt. Összesen öt ilyen jellegű darabot alkotott, melyek közül kettő, az Esz-dúr, illetve az A-dúr hangnemű tekinthető valójában versenyműnek. Az Esz-dúr koncert első változata 1849-es keltezésű, melyet aztán Liszt – szokásához híven – többször átdolgozott. Fogalmazásmódja rendkívül koncentrált, három, gyakorlatilag egybekomponált tétele mégis jól felismerhető. Kezdetét erőteljesen induló karakter jellemzi, mely aztán később a viharos fináléban is visszaköszön. A darab középrészében előbb a mélyvonósok kapnak lehetőséget, majd a szólóhangszer veszi át a vezető szerepet. A harmadik szakasz scherzo-jellegű funkciót tölt be, melynek során a zongorajáték szinte valamennyi virtuóz mesterfogását élvezhetjük, majd a már említett hatásos finálé zárja le a romantika korának egyik legnépszerűbb versenyművét.
A számos műfajban alkotó Ulvi Cemal Erkin (1906-1972) a 20. század elején létrejött, később "török ötöknek" nevezett zeneszerzőcsoport tagja, akiknek célkitűzése volt kijelölni a török kortárs zene fejlődésének irányát. Az 1943-ban komponált, Ankarában bemutatott Köçekçe műfaja szerint egy szimfonikus táncrapszódia, melyet gyakran balettzeneként is megszólaltatnak. A művet szerzője Vedat Nedim Tör író, újságíró számára dedikálta, akinek a művészetek iránti érdeklődése nagyban hozzájárult a Köçekçe megszületéséhez.
– baljos –
7 éves kortól // kb. 120 perc egy szünettel. Amikor Eddie is mágikus állat birtokába jut, őt irigyli az egész osztály. Azaz majdnem mindenki. Helént hidegen hagyják a mágikus állatok, őt csak a prímabalerina tanfolyam érdekli. És hogy mit szól ehhez Miss Cornfield? Ő leginkább az olvasás éjszakájának megszervezésével van elfoglalva. Aztán az ominózus éjszakán, a toronyszoba sötétjében minden megváltozik…
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Halász Judit karácsonyi koncertje a Vígszínházban
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
1947-et írunk. A világ éppen ocsúdik a borzalmakból. A csodálatos hangú, törékeny énekesnő megrázó gyermekkoron és szerelmi csalódásain túl már…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
