Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese.
A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született.
több
Június 25., szerda 19.30
Csurulya Csongor – Falusi Balázs Áron: A Szent Anna-tó legendája
zenés mese
a Békéscsabai Jókai Színház előadása
Rendező: Csurulya Csongor
Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese.
A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete…
Egy testvérpár ádáz versengése, valahol a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában), mely már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el.
Szóval zene, izgalmas cselekmény, misztikum, nevetés, hagyomány gyerekeknek és nem csak nekik.
Szereposztás:
Mike Anna: Sziveri Emese II. szh.
Borisz, Csomádi Magor, gróf fi: Szász Borisz
Dani, Csomádi Tomor, gróf fi, Magor bátyja: Puskás Dániel
Mike Sára, Anna nővére: Kintner Nikolett
Feketepataki Kálmán: Nagy Róbert
Mesélő: Hodu József
Kocsis: Horváth Bence II. szh.
Továbbá: Burján Renáta III. szh., Gasparová Krisztina I. szh., Hamar Vivien III. szh., Kollár Bence II. szh., Misurda-Kovács Adél II. szh., Nagy Borbála I. szh., Rucz Barnabás II. szh., Somogyi Anna III. szh., Tóth Kata I. szh.
Súgó: Somogyi Anna III. szh.
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Korrepetítor: Rázga Áron
Mozgás: ifj. Mlinár Pál
Szcenikus: Vacsi Dávid
Jelmez: Petrovszki Árpád
Zene: Orbán Ferenc
A rendező munkatársa: Falusi Balázs Áron
A zenei felvételen közreműködtek az Evilági Zenekar tagjai: Gábor Szabolcs – szopránszaxofon, Gyergyai Szabolcs – basszusgitár.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
A Rómeó és Júlia musical Tokajban! Különleges, a Fesztiválkatlan sajátosságait kihasználó, érzelmekben és látványban gazdag produkciót láthatnak 2025. augusztus 23-án.
Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
