Színház, Zenés színmű

A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.

Nóti Károly-Zágon István-Eisemann Mihály

vígjáték

A szabadság és a szerelem szívmelengető találkozása látványos elemekkel, lovakkal, artistákkal, lendületes táncokkal és sodró erejű színészi játékkal.

A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.

Mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme? - teszik föl a kérdést Aleksandar Popovski legújabb előadásának szereplői a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Mester és Margarita és a Don Juan nagy sikerű bemutatói után a rendező ezúttal Voltaire legismertebb művét viszi színpadra.

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.

TÖRŐCSIK MARI 90!
Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét hirdeti mindenek felett. A történet a tánc, a zene és a próza dinamikus egységben szólal majd meg a színpadon.

rockopera

SZÖRÉNYI LEVENTE–BRÓDY JÁNOS - BOLDIZSÁR MIKLÓS: EZREDFORDULÓ CÍMŰ DRÁMÁJA ALAPJÁN

A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.

zenés színmű 14+

Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

2026. július 3., péntek 20:00 (esőnap: július 5.)
2026. július 4., szombat 20:00 (esőnap: július 6.)

A Margitszigeti Színház és a Győri Nemzeti Színház közös szabadtéri bemutatója.

Drámairodalmunk egyik alapműve Vörösmarty műve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. Színházaink műsorán folyamatosan szereplő alkotás, az előadások stílusa korszakról-korszakra változik a mesei ábrázolástól posztmodern kompozíciókig.

A Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház közös estje a magyar zenei örökség egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg, két különböző, mégis egymást kiegészítő alkotással. Míg az egyik a kortárs tánc nyelvén, a mozdulatokon keresztül szól a szerelemről és az emberi kitartásról a másik a hagyományos népi gyökerekből, a népdalokból és a daljátéki műfajból építkezik.

Rómeó és Júlia musical
William Shakespeare drámája alapján írta és zenéjét szerezte: Gerard Presgurvic
(A szeptember 6-ára a Kaposvár Sportcsarnokba meghirdetett Rómeó és Júlia musical új időpontban kerül megrendezésre.)

Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.

Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…

A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.

Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról.

Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.

(esőnap: augusztus 27.)

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták.

Húzzad csak, kivilágos virradatig
Operett- és kabaréest.

A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.

A zenés előadás hossza 40/70 perc.

Játssza: Pokorny Lia
Zongorán közreműködik: Grósz Zsuzsanna

Öreglányok - zenés komédia

Íme, négy nő. A mai hetvenesek.

Egy pincérnő és egy szakács: Frankie és Johnny. Bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben.

Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.

Ez a darab, a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat dolgoztató alkotása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Persze ez így túl egyszerű lenne, ezért a szerző alaposan megkeverte a szerepeket, így senki nem az, akinek a többi szereplő hiszi.

Alessandro Baricco: Novecento
Szemes Máté és Csernovszky Márk előadásában

Pierre Barillet műve alapján készült zenés vígjáték